„Kipusztította a kapcsolatot, és persze én vagyok a hibás, csak mert ő félrelépett. Ezt éreztette. Tehát, ha én léptem volna félre, akkor ő lenne a hibás?” - egy megcsalás után nehéz talpra állni, ám Posztolónk újra a piacra került. Azt mondják, akkor jön az igazi, amikor nem számítunk rá, amikor már feladtuk: nagyon jó lenne egyszer igazolva látni ezt.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Üdv,
Legutóbbi kapcsolatomban megcsalt a barátnőm, és ami csak tetézte az egészet, az egyik közeli haverommal. Sablonhelyzet. Már egyikkel sem tartom a kapcsolatot. Alkalminál kicsit több volt, mert velem párhuzamosan járt el hozzá, jó darabig, míg ott voltam mellette én is. Amikor kiderült, elérte, hogy megbocsássak. Csakhogy utána száradásnak indult az életünk, ő beszólogatott, ha néztem más nőket, kritizált mindenért, az is elhangzott, hogy nem tart férfinak. Hát, amit tett, mindannak tükrében ebben igaza is lehet, nem is éreztem magam férfinak.
A nemi életünk is szépen lecsengett, különalvás. Miközben azzal vádolt, hogy én próbálok kibújni a kapcsolat alól! Egyszer megjegyeztem, hogy jó időben dugott félre, amin teljesen kiborult, kérte, hogy fejtsem ezt ki, de nem tudtam, én már azt sem tudtam, mit értettem alatta, csak kicsúszott a számon. Kipusztította a kapcsolatot, és persze én vagyok a hibás, csak mert ő félrelépett. Ezt éreztette. Tehát, ha én léptem volna félre, akkor ő lenne a hibás? :D néha fura a női logika...
Most újra ismerkedni próbálok. Elölről kezdeni mindent. És az sincs hasznomra, hogy kezdek már kifutni az időből is. Olyan barátom már nagyon kevés van, akikkel el tudnék járni helyekre. A netes randikhoz nem sok kedvem van, nagyon régen csináltam. Minden lehetőséget megmozgatok, ami adott. Az önbizalmam meg olyan, hogy el tudom mások előtt játszani, hogy karcmentes, és el is hiszik. Korábban nem voltak nőgondjaim, az öltözködés és a higiénia területén sincsenek hátrányaim.
Ez így elég nyomasztó, a családalapításról már letettem. Egyelőre. Nem vagyok rágörcsölve a társkeresésre, legalábbis nem érzem úgy. Azt mondják, akkor jön az igazi, amikor nem is számítunk rá, amikor már feladtuk: ezt nagyon szeretném egyszer igazolva látni. De egyelőre csak mese. Nem is kizárólag a kapcsolatkeresés a célom, csak olyasvalaki kéne, akivel jól érzem magam, legalább egy bensőséges, bizalmas viszony alakul ki. Akivel valamennyire összetarthatok. Meg tudok állni a saját lábamon, de jó lenne valakivel megosztani az életem.
