Sok mindent el lehet mondani a nyugtatóról, de azt, hogy kapcsolat összetartó lenne, közel sem. A pasi letolja a barátnőjét, mert társaságban szétkürtölte, hogy miket szed, a csaj pedig felvilágosítja, hogy ez közel sem titok, mert mindenki látja a kába arcán, a tompa tekintetén meg a belassúlt mozgásán. A nyugtatófüggő pasi feledékeny és megbízhatatlan, a bogyóitól pedig egyre jobban szétcsúszik. Mit tud tenni egy barátnő?
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Aggódom érte, mert évek óta nyugtatót szed, nem túlzok, ha azt mondom, azon él, pedig nem éri semmi inger, otthonról dolgozik. Akkor is bekapkodja ezeket a bogyókat. Van, hogy előttem, amikor elmegyünk valahova, veszi be, még ha utána iszik is, és így szerintem elég ártalmas. Azt mondja, nem az, mert már régóta csinálja, és ilyenkor mindig csak felet vesz be - mintha nekem tudnom kéne, miből és mennyi a fél? Egyszer, amikor többen voltunk egy helyen, egy társasággal, megjegyeztem, hogy ő tulajdonképpen drogos, mert gyógyszerfüggő.
Erre másnap elővett, hogy ez titok, ne reklámozzam már másoknak, hogy miket szed. Én azt mondtam neki, hogy egyáltalán nem titok, mert látszik rajta, csak ő hiszi azt, hogy nem. Látszik, ahogy áll és a végtagjait lógatja az oldalán, látszik a kába arcán, a tompa tekintetén, a belassúlt mozgásán. 38 éves, de többnek látszik emiatt, nem kéne szednie igazából még semmit.
Mindenhova vonszolni kell. Amikor beszélni próbál, megakad és hebeg, mert a szer meg ő küzd a fejében egymással, ez is nagyon látszik. Amikor próbál egy kicsit erőteljesebb monológba vágni, akkor látom, hogy a szavak közt megtorpan, mint egy öreg ember, akin már eluralkodott az agyi leépülés meg a szenilitás, ekkor a kezeivel gesztikulál erőteljesen. Ezek azért komoly tünetek. Sajnálom őt, mert értékes ember.
Ha valaki ilyen típus, az addiktív szerekre rászokik, beépül az életébe, akkor is szedni fogja, ha nem éri inger, ha már nem kéne, mert a drog élete része lett, szokás lett, és arról orvosilag kéne leszedni, mint ahogy beállították nála az elején.
Én, mint a barátnője, mit tudok tenni?
Rettenetesen feledékeny. Van, hogy megbeszélünk valamit, amiről később teljesen megfeledkezik. Van, hogy beszélek hozzá, majd látom, hogy kókad, kiürül az arca, elréved a hátam mögé, szólok neki, hogy „figyelsz rám?” – aztán mintha álomból riadna fel, azt mondja, hogyne... Belealszik az életébe. Ha olyan munkát végezne, ami felelősséget követel, közveszélyes lenne.
