„Ő nem úgy látja, hogy egy képmutató, felszínes, ostoba bálványokat imádó világban élünk, ahol abnormális emberek a példaképek” - és ez még csak egy kis részlete a problémának, Posztolónk mégis azzal hitegeti magát, hogy mindez csak átmeneti állapot. Amikor egy pasi nincs megelégedve a választott csaj lelki világával, és mégsem adja fel, nem nehéz kitalálni a másodlagos célját.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Sziasztok,
Kíváncsi lennék, más mit lát bele ebbe a lányba, és ebbe a helyzetbe.
Húszéves, és jó barátságot alakítottam ki vele. Én szeretem a tiszta játszmákat, és amikor úgy érzem, hogy félreértem valaki kedvességét, közeledését, figyelmességét, veszem az adást, és nem nyomulok tovább. Amikor egy rendezvényre hívom, vagy azért hívom, hogy viszonozzam egy korábbi invitálását, vagy mert látni szeretném, és ha elég jelzést kapok valakitől, egészséges férfiként elkezdek közeledni, egyértelműen. Ráadásul, ha már nem egyszer csókolóztatok is vele, akkor ennél erőteljesebb biztatás nem nagyon kell.
Egyszer csupa szépet ír, másszor felvilágosít, hogy nem akar kapcsolatot. Ez csak néhány dolog, a teljesség igénye nélkül. Nem vagyunk együtt, mit is reklamálok? - mondhatjátok.
Úgy észleltem a reakcióiból, hogy érzéketlen az emberi sorsok iránt, a tragédiák, a válságok, a külpolitikai dolgok és a nyomor mind átfolyik rajta, vagy lepereg róla. Közömbös sok minden iránt, neki a világ csak színek körülötte. Ha valakinek félresiklott az élete, vagy egy ismerőse éppen rossz passzban van, nagyon határozottan elfordul tőle. Panaszt be nem enged. Az ő világába ez nem fér bele. Nulla empátia.
Mondom: néha. Nem mindig dominál, de ez előfordul nála. Nem tudom eldönteni, hogy ez a valódi hozzáállása, vagy csak egy felvett póz, mint egy tipikus húspiaci versenyzőnél.
Manapság úgy áll a világ, hogy aki szép, aki jól néz ki, azelőtt minden ajtó megnyílik, és az illető hamar rá is jön, hogy neki mindent szabad, vissza is él vele, mert miért ne. És ezt a képet sulykolják már a gyerekekbe is. A testi adottságok nem tartós dolgok, előbb-utóbb úgyis megöregszünk, elhízunk, ráncok, ...betegség, baleset érhet. Na, ez neki nem létezik. Ami lehet végül is hasznos tulajdonság is, hiszen akkor kiegyensúlyozott valaki lelkileg, ha nem hagyja, hogy a külvilág dolgai rárakódjanak és nyomasszák. De belőle ezek alapján milyen társ válna, illetve ki való ehhez a típushoz? Ő nem úgy látja, hogy egy képmutató, felszínes, ostoba bálványokat imádó világban élünk, ahol abnormális emberek a példaképek. Ő bevesz mindent. Nem tudom, hogy ez átmeneti, vagy tartós lelki attitűd.
