„ Azt sem értem, hogy miért képes fél órákat telefonálni a volt nejével? Miről?? Hogy javítsa meg a csapot, arra ott az új krapekja!” - Az elvált pasik a legnehezebb esetek tudnak lenni, ha nem képesek egy egészséges arányt kiépíteni a volt feleség, a gyerekek és az új barátnő között.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Meglehetősen összetett a problémám, de megpróbálom rövidre fogni. Szóval, három éve van egy férfi az életemben. 42 éves, én 31 vagyok. Ő már elvált a feleségétől, legalábbis papíron, mégis még mindig fontosabb ő, mint én. Nekem panaszkodik, hogy hisztis, neveletlen gyerekei vannak, akik bármit követelnek, megkapják, vagy az anyjuk, vagy az ő révén. A volt neje meg olyan, hogy felad mindent, amibe belekezdett, ha az nem az ő érdekét szolgálja, vagy macerás, vagy kicsit is kényelmetlen. És ha nem úgy történik minden, ahogy ő akarja, jön a hiszti. És nem értem én ezt, hogy együtt elkezdhetnénk egy új életet, miért nem a helyén kezeli a volt nejét? A válás akkor nem is válás? Akkor kár volt belevágni...
A gyerekek ügyében nyilván, amíg fel nem nőnek, legyen velük az apjuk, de nem értem, hogy miért az én páromat rángatják még mindig, amikor a nőnek új pasija van! Ezt nagyon egyszerűen szabályozni lehetne.
Tőlem kért gyereknevelési módszereket – tőlem, akinek NINCS gyereke. Azért ez valahol röhej. Szuper apa lehetett „- Szívem, az anyjuk eddig mi a jó francot csinált??” - ha nem neveled őket életre, az rájuk is csak káros lesz. A válás is betett nekik nyilván, és a párom a bűntudat miatt nem mer velük bensőségesen, nyíltan beszélni, én meg mondtam neki, hogy vegye rá magát, mert a megfelelő érzelmi fejlettség nélkül szociopaták lesznek, akik azt hiszik, nekik minden alanyi jogon, csak úgy jár és csakis az élet legjava... Belőlük meg már van épp elég.
Azt sem értem, hogy miért képes fél órákat telefonálni a volt nejével? Miről?? Hogy javítsa meg a csapot, arra ott az új krapekja! Vagy lelkifurdalása van, azért pattan neki mindig? Akkor kár volt elválni.
Én nem követeltem soha azt, hogy 100%-ban felejtse el a volt családját, nem kisajátítani akarom, csak annyit, hogy legyen némi értelmes, arányos beosztás, egyensúly, de a volt feleség részéről ez kivitelezhetetlen. És én is kevésbé látom őt férfinak, amikor rinyál a nő, panaszkodik mit tudom én miről, ő meg lemegy pincsibe és rohan hozzá. Vagy tőlem akarja hallani, h. álljon a sarkára? De hányszor még? Normális életünk soha nem lesz, ha nem tud néha nemet mondani neki és a gyerekeknek (és ő tud róla, mert azt mesélte, hogyha új kabátot, bringát, vagy telót, vagy bármit akarnak a kölykök, úgy zsarolják ki, hogy tönkreteszik a régit... az eszem megáll. Hol élünk? Mi lesz ezekből így, ha felnőnek?) Fontosak a gyerekek, persze, és felelősséggel tartozik értük, de milyen emberek lesznek, ha ő bűntudatból elkényezteti őket – azt hiszi, ez könnyít a lelkén és vigasztalja a kölyköket - és ezt szokják meg? Az apaképük csak annyi lesz, hogy tátják a szájukat, mire jön a kívánságteljesítő dzsinn és hozza a cuccost, megold mindent : D