Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

Háttérsztorinak annyit, hogy nem élünk együtt, októberben leszünk együtt két éve. Azt érzem, hogy a párom nem képes megváltozni, néha fel sem fogja a szavainak, tetteinek a súlyát. Minden héten péntek délutántól együtt vagyunk hétfő reggelig, de nekem ez nem elég. Neki igen. Neki nagyobb a szabadságigénye, én meg minden időmet vele akarnám tölteni. Szerintem ha két ember szereti egymást, nincs olyan, hogy sok a másik. Néha azt érzem, hogy neki a kapcsolat egy háttérben futó valami, ami minden embernek szükséges, vagy így, vagy úgy, csak legyen egy. Akkor kerülnek majd homokszemek a szisztémájába, amikor egyszer csak egyedül találja magát.

Én sosem voltam a problémák elől elmenekülő. Megoldani szeretem őket. De ennek csak akkor van értelme, ha a másik is hajlandó. Nem szenvedek vele, de nem is érzem teljes értékűnek a kapcsolatot. Ha úgy adódna neki, lehet, hogy könnyebben elhagyna, mint én őt. Volt, akivel emiatt szakítottam, majd újra próbáltuk, de nem működött, mert ugyanez volt mögötte. Nem tudok csak létezni valaki mellett. Össze tudnánk költözni, simán megoldhatnánk, de neki az úgy nem megfelelő. Azt mondja: most nem jó. Akkor mikor?? Nem tudom, mit lehetne tenni, szerintem a magától megoldódás nem természetes dolog, várni sincs értelme.

Az egyik barátnőmnek idén született gyereke, és kicsit irigylem. És irigylem mindazokat, akiknek sikerült időben és simán sínre tenni az életüket. Nem tudom, nálunk miért nem megy ez egyszerűen.