A gyerekét elkényezteti, de engem nem

2020. április 29. 07:56 - csajokespasik

       

                „Sejtem, hogy át akar formálni, talán azt is, hogy mivé, de szerintem ehhez még korai szakaszban vagyunk” – Posztolónk elfogadta, hogy a barátnője minden figyelme a gyerekének szól, de azt nehezen viseli, hogy néha hobbiállatnak érzi magát ebben a kapcsolatban, amikor lekezelően beszélnek vele, vagy amikor csak simán beleszólnak az életébe, miközben a csaj még a magáét sem oldotta meg.          

 
       

                Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

 

Mi november óta vagyunk együtt, az első karácsonyt külön töltöttük, ami akkor számomra rendben is volt. Neki van egy gyereke, s én elfogadtam, hogy a legtöbb figyelem az övé, én meg második leszek. De azt nem tudom máig sem lenyelni, ahogy az előző párjához mér. Hogy ő ezt meg azt milyen ügyesen és gyorsan meg tudott szerelni és miket hogyan oldott meg. Én mindig is humán beállítottságú voltam - amúgy neki, állítása szerint, pont ez tetszik bennem - a ravaszságom kevés, akárcsak az a tulajdonság, hogy könnyen feltalálom magam helyzetekben. Akkor miért nyomja ezt nekem állandóan?        

       

               A gyerekét elkényezteti, mindent megvesz neki, minden felesleges vacakkal elhalmozza, nem ugatok bele. De olyanokat kell hallgatnom, hogy mióta szétmentek a párjával, nem volt olyan apa, mint ahogy amennyire most próbál meg igazi apa lenni, és foglalkozni velük. Ehhez meg mi közöm van? Nem könnyíti meg a dolgom ezekkel most sem, később sem. Nem bírja felfogni, hogy ez nem esik jól.

Ha valamit nem vágok elsőre, mert bonyolultan adja elő, idegesítően azzal zárja le, hogy „jó, hagyjuk akkor, semmi baj” mint valami demens vén hülyének. Ha jót akarok, csak a rosszat látja meg benne. Van egy egész jó munkahelyem, de nem akarok feljebb kerülni, mert ebben a szakmában onnan rúgják ki az embereket először. De ő mondja, hogy nyugodtan pályázzak csak följebb, jó lesz az...mintha értene hozzá. Szereti azt hinni, hogy mindenhez ért. Sejtem, hogy át akar formálni, talán azt is, hogy mivé, de szerintem ehhez még korai szakaszban vagyunk.          

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://csajokespasik.blog.hu/api/trackback/id/tr6915647120

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása