„Gyakori hiba, hogy az előző párunkhoz mérjük a másikat, akár jó, akár rossz tulajdonságait tekintve” - És erről valóban nagyon nehéz lenevelni magunkat. Elfelejteni a múltat nem lehet, hiszen tanulunk belőle, de csak úgy lehet újrakezdeni tiszta lappal, ha tudjuk, hogy az új jelölt már egy másik ember.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Sziasztok! Az írásom címe az lehetne, hogy „Miért vagyunk túl sokáig mérgező és sehova se tartó kapcsolatokban?”. Most már én is tudok válaszokkal szolgálni ebben a kérdésben, korábban nem ment. Megérte a sok rossz tapasztalat, mert immár egy kiegyensúlyozott és harmonikus kapcsolatban élve jobban rálátok a hibákra, főleg arra, hogy én miket eltűrtem. Leggyakoribb önbecsapás, amikor a kölcsönös érzelmek nem igazán kölcsönösek, csak belevetíted, hogy legalább ő is annyira szeret, mint te őt.
- Több rossz kapcsolatom volt a múltban, mint jó: volt, hogy megcsaltak, volt, hogy nem illettünk össze, vagy azt éreztem, hogy nekem sokkal fontosabb ő, mint fordítva. Legtöbbször én vetettem véget a dolognak, mert nem éreztem azt, hogy ebben sokáig el akarok lenni. Volt, hogy sokáig egyedül voltam.
- Az ismerkedéskor még nincsenek rossz jelek, akkor még minden szép és jó, hiszen a másik a legjobb oldalát hozza, kivétel nélkül. Később és lassan jön rá az ember lánya, hogy nem igazán a jó úton halad, de nem mer változtatni, inkább elnéz, megbocsát, még szólni sem mer, mert jaj, mi lesz, ha megharagszik a Párunk, már nem fog szeretni, elhagy stb. stb.
- Volt egy exem, aki folyamatosan sajnáltatta magát, és nekem mindig előadta, hogy a környezete nem becsüli meg őt, és milyen rosszul bánnak vele. Ha ebből napi 1 rövid etap van, az még istenes, de ha ez állandóan megy, akkor kezdhetsz csomagolni lassan. Neki az jelentette a szintlépést, hogy megosztotta (értsd: rám borította, és folyamatosan) velem a panaszait, sérüléseit – ami oké, csak az volt a baj, hogy semmi mást. Ha én nem szakítok vele, a mai napig együtt lennénk, mert neki így jó volt, és talán én is olyanná váltam volna mellette, mint ő.
- Volt aki 30+os létére elképesztő gyerekes technikával megpróbált féltékennyé tenni, mert ez őt szórakoztatta. Leírni is rossz, hogy hagytam magam, de vállalom, hiszen az is én voltam.
- Gyakori hiba, hogy az előző párunkhoz mérjük a másikat, akár jó, akár rossz tulajdonságait tekintve. Erről nagyon nehezen neveltem le magam. De ha én nem teszem, más nem fogja tudni. Mert a másik már egy új ember.
Elfelejteni a múltat nem akarom, hiszen tanultam belőle, segített valójában, de csak úgy lehet újrakezdeni tiszta lappal, ha mindez már nem befolyásol rossz irányba. El tudtam dönteni általuk, hogy mit szeretnék, és mi az, amit már nem.
Aztán rám talált ő, akit szeretek és viszont szeret, szeretek neki örömet szerezni, és viszonzást is kapok.
