Ha néhány csalódás elveszi egy időre a kedved az ismerkedéstől, az még teljesen oké, de ha azt hiszed, a reménytelenség tartós, és ez a karmád, akkor nem árt egy kis önbizalom tuning. Mert mindenkire vár egy nagy Ő.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Sziasztok! Ez szerencsére nem egy évekig tartó és egyre elhúzódó dráma volt, csak 10 hónapig tartott. Sokat tanultam belőle, ezért is osztom meg Veletek. A lényeg, hogy nem adtam fel, tudtam, hogy a siker egy része rajtam és a hozzáállásomon múlik. Azt a folyamatot szeretném inkább ábrázolni, ahogy a mélypontról újra a felszínre kerültem. Frissen regisztrált tag vagyok itt, így akadtam rá a blogotokra is.
A történetem: ő 7 évvel volt idősebb nálam. Az egyik szokása volt, hogy mások előtt bunkón viselkedett velem, pl. burkoltan cikizte az alakomat, hogy azért tudnék még leadni abból a kis feleslegből... Nem akartam akkor még a határvonalakat újra és újra kijelölgetni, de tény, hogy nem adtam rá okot, hogy így bánjon velem.
Többek közt ezt is elnéztem neki. Bárki ment hozzá, legyen barát vagy csak ismerős, akkor teljesen átformálódott és felvett egy elviselhetetlen stílust. Ha rossz napja volt, mindenkit szapult, mindenki idegesítette, mindenki rohadék volt és elege volt mindenből. Persze, hogy ez azon csapódott le, aki mellette volt, nyilván őt alázta. Ezt bámulatosan kapcsolta össze sehova se vezető okoskodással. Figyeltem, ahogy a barátaival beszélgetett: ha valaki elkezdett egy történetet és nem érdekelte, azonnal a szavába vágott és elkezdte a saját sztoriját, ami mindig azzal végződött, hogy ő mekkora király, ő látott többet a világból és mindenből neki van a jobb, vagy épp mások hiányosságait nagyította fel.
Velem többnyire rendes volt, ezért néztem el neki sok mindent, de kellett a 10 hónap, hogy teljesen kiismerjem, hogy ő ilyen alapvetően és senki miatt nem akar változni. Ehhez hozzá járult az is, hogy ő nem bírta az italt, mégis ivott, és akkor lett ilyen - ha ivott, akkor nem tudta a határt, mi az elég. Akkor jobb volt hozzá se szólni, mindent támadásnak vett. Készségesen elfogadta, hogy vagyok neki, és univerzálisan bármire használhat.
Ha nem tudtam eldönteni, lehet-e épp hozzászólni, azt onnan tudtam meg, hogy pont a szótlanságom lett a probléma, azt vélte kötözködésnek. Ezek játszmázások voltak, bár ő biztos nem annak vélte őket, de attól még azok voltak.
A szakításunk is ezeket a jegyeket viselte magán: nem értette, mi bajom van és ő volt felháborodva.
Én ismerkedés során mindig is, előtte is, kerültem az un. lehengerlő férfiakat, akik többnyire nagydumásak, aktív társasági életet élnek, de hogy tényleg ilyen-e valaki, vagy csak megjátssza, az mindig később derül ki. Erre időt kell szánni. Arra is rájöttem, hogy a tanultság és az érzelmi intelligencia között nem sok összefüggés van, mert diplomás ember is tud iszonyú tahó lenni, és egy nem annyira tanult valaki is lehet művelt, olvasott és úriember, aki tisztában van saját magával, van egy egységes, letisztult világnézete és tudja, mit akar (ami manapság ritka).
Egy párkapcsolat kialakításához / fenntartásához márpedig nem diploma kell. Főleg empátia, a saját érzelmeink irányítása, jó kommunikációs készség, okos konfliktuskezelés, ilyesmik. Ezt sehol se tanítják. (illetve ide egy apró megjegyzés: vannak online tanfolyamok a témában, régebben én is beiratkoztam egyre, szerencsére ingyenes volt, de annyit is ért a szolgáltatás... és csak elképzeltem, mi lenne, ha tényleg megcsinálnám a tanultakat egy randin, vagy egy alakuló kapcsolatnál, azokat, amiket ott javasolnak, de beláttam, hogy egy része klisé, közhely és/vagy amúgy is használhatatlan szituációs gyakorlati tanácsok, amiket ott összehordtak az önbizalom növelés kapcsán). Még azt is kimondom: sok helyzet agyból nem megoldható, bár van, aki megpróbálja úgy megoldani, mint egy képletet, de az érzelmek nem mindig racionálisak. Van, aki nem tudja uralni gondolatait, érzéseit, mindent azonnal kimond, de anélkül, hogy átgondolná, hogy mit okoz ezzel. Sokan kivetítik a korábbi kapcsolataik traumáit az új illetőre, ezért is fontos a saját érzelmek reális, körültekintő átlátása.
Én is számtalanszor megtehettem volna, hogy befordulok, és akkor az ex győzött, és társkeresgélésről akkor ennyit, de nem hagytam magam, hogy ez az állapot és ő uralkodjon rajtam, még a szakítás után is. Ez olyan időzített bomba, ami egy újonnan alakuló és egészséges kapcsolatot is tönkre tehet.
Észre kell venni, mi zajlik, mi a valóság, mi a belevetítés, és melyik kapcsolatban nincs már több, mert így vagy úgy kifutotta magát a dolog - bárki számára nyitott és működő ez az út, rágörcsölés nélkül is.
Szép napot!
Anna
