„Valahogy elvagyunk együtt, de a legjobb szeretkezésekkel sem lehet pótolni, ami hiányzik.” - Az igen kusza történetből körülbelül az tűnik elő, hogy ez a páros évek óta csak nyűglődik ebben a hol nyitott, hol monogám kapcsolatban, pedig mindketten tudják, nem egymásnak lettek teremtve. Vagy mégis?
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Sziasztok,
Ez a dolog igazából már évek óta zajlik köztünk. A „se veled-se nélküled” tipikus esete: nem tudom, miért ragaszkodik ennyire hozzám, ha nem élünk együtt, nem vagyunk házasok, nem függünk egymástól anyagilag, és nem sok közös van, ami összeköt. Mégsem tud elfelejteni. Én se őt, ez is igaz. De talán én jobban el tudnám őt.
Ő mindig erősebb kifejezéseket szeret használni, mint pl. imádat és szerelem, de esetünkben nincs oka, hogy szerelmet hazudjon nekem. Volt más nővel is, és volt, hogy utána rá két héttel el akart venni... Néha úgy érzi, megtalálta a számítását, néha mással is - bárkivel - elvan. Elmondta, engem tart a hivatalos barátnőjének. Én viszont őt nem tartom a hivatalos barátomnak.
Le kellett volna zárni, korábban, de nem tudjuk.
Valahogy elvagyunk együtt, de a legjobb szeretkezésekkel sem lehet pótolni, ami hiányzik. Megmenteni ezt a kapcsolatot nem lehet, mert nincs rajta mit, talán nem is kapcsolat. A szenvedély megvan, de semmi több. És ami megszokássá válik, ott még a negatív dolgok is új lendületet adnak. Talán ez tart össze minket (?)
Ő sem tudja lekötni magát, de azt hazudja, képes lenne rá. Néha irigyelem, amikor úgy intéz el dolgokat, hogy megvonja a vállát és elmegy horgászni.
Van, amikor fejjel a falnak -ember lesz, de én akkor is mérlegelő maradok. Egymás mellett vagyunk csak, egymásnak, ha nem is egymásért... Nem rég azt mondta: „annyi szép emlékünk lehetett volna.” - lehet, hogy elkezdte saját magának is beismerni, hogy ezen nem tud változtatni ő sem?
