Hat év házasság után előkerültek a gondok, az együttlétek megritkultak, az igénybeli nézeteltérések megsűrűsödtek. Az asszonyt látszólag még az se zavarná, ha a férj a neten keresne vigaszt.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
A feleségemmel hat éve vagyunk házasok, gyerek nincs még. Úgy egy éve kezdődtek a gondok, legalábbis részemről - minden más stimmel nagyjából -, hogy nem igényli velem a szexuális együttlétet túl sűrűn. Amikor meg van szex, látom, hogy fejben nincs ott, meg lenne enélkül is, találna más elfoglaltságot ehelyett, vagy talán a semmi is jobb lenne. Ennek ellenére bebeszéli magának, hogy nem szeretem. Ha közeledek: „nem érek rá”, (este 9kor)...
Ha megemlítem neki, hogy már lassan három hete, hogy egymáshoz sem értünk, az a válasz, hogy én is közeledhetek – de én közeledek, ő meg inkább el szokott utasítani. Nagyon hiányzik egy igazi, mélyről jövő beszélgetés is. De ő olykor ideges, pattog néha.
Egyedül érzem magam, de ha ezt megemlítem neki, megkapom, hogy csak beképzelem. Vagy utánam vágja, hogy keressek akkor barátokat a neten – „és ha nők azok?” kérdezem. Válasz: „– mit bánom én …” Nem komolyan mondja.
Neki amúgy van egy közel 60 éves férfi kollégája, akivel néha csavarog. Nem vagyok féltékeny, mert elég durva lenne, hogy egy ilyen lökne ki a nyeregből, de néha őt magasztalja, hogy hozzáállásban és vagányságban ilyen akar majd ő is lenni ennyi idősen, hogy 60 évesen még este is nyakába kapja a várost és kiállításmegnyitókra meg bárokba járkál. Valahogy én nem akarnék ilyen hatvanas lenni, de ő tudja.
