Egyik napról a másikra változott meg

2021. október 12. 07:29 - csajokespasik

„Nagyon sokszor megbántott, de nem tudom, tényleg ilyen-e a valódi személyisége, vagy valami miatt megjátssza magát.” - A pasi két hétig távol van, majd amikor újra felbukkan, olyan modort használ a barátnőjével szemben, amit eddig a csaj még nem tapasztalt.

 

Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

 

Sziasztok! 1,5 éve vagyunk együtt. Egy darabig minden jól ment köztünk, én 26 éves vagyok, ő 31. Két hétig nem találkoztunk, majd amikor újra, ő néhány nap alatt megváltozott viselkedésben. Amikor ezután másodjára találkoztunk, már le se feküdtünk, úgy éreztem, most ezt akarja a legkevésbé. De volt még más is: ha megbeszéltünk valamit, elfelejti közölni, hogy meggondolta magát. Rengeteget alszik, és nem ébred fel a saját ébresztőjére. Ha nála vagyok, nem hagy magamra egy percre se a lakásában. Amikor a féltékenységről beszéltünk, volt egy beszólása, amit nem tudtam hova tenni, azt mondta, úgysem találom ki a telója jelszavát. Mintha egyáltalán ezt tervezném.

Korábban nem tűnt fel, de most az együtt töltött idő alatt főleg csak ő beszél. Nem hagyja, hogy végigmondjam a mondandóm, ha megunja, belevág. Amikor hagyja, hogy beszéljek, látványosan untatom. Mindig mindenhez jobban ért, mint én, vagy mások. Egyik rokonom ügyvéd, és rögtön rávágta, hogy nem túl bonyolult meló, mind megvehető, és ne legyen büszke arra, ha bűnözőket ment fel, pedig mondtam korábban, hogy nem büntetőjogi ügyvéd.

Most már úgy érzem, engem nem becsül, viszont azt nagyon érezteti, hogy nekem kéne őt megbecsülnöm. Már nem is veszi észre magát. Most már arra gondolok, ezek miatt, hogy kapcsolatunknak nincs komolyabb jövője. De érteni szeretném, mitől lett ilyen? Nagyon sokszor megbántott, de nem tudom, tényleg ilyen-e a valódi személyisége, vagy valami miatt megjátssza magát. Amikor egyszer azt mondtam, hogy ezek miatt nem lenne nehéz elengednem őt, akkor meglepődés helyett csak annyit mondott, hogy oké, az ő ajtaja mindig nyitva lesz.

 
6 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://csajokespasik.blog.hu/api/trackback/id/tr5516718186

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szeme közé, laposan! 2021.10.12. 11:59:50

Akkor leesett, hogy nem vagytok egy szinten és lépni kellene?

Gilcsibill 2021.10.12. 12:00:25

Nárcisztikus személyiség. Egyáltalán mit keresel még vele? Azt modta nyitva az ajtó, nem szeret téged. Ha szeretne megoldást keresne a problémádra és égre-földre igérné, hogy megváltozik.

Creativus 2021.10.12. 14:12:50

Mitől lett ilyen?

Az egy külön kérdés, hogy mitől vagyunk, vagy lehetünk ilyenek. Ez az "egyik napról a másikra" csak egy látszat, egyfajta "betelik a pohár" jelenség, aminek azonban legtöbbször nem mi vagyunk az oka, hanem a másik, és gyakran neki éppen amiatt, hogy ő is tévesen önmagában keresi a hibát azokra a rossz érzésekre, amelyek sem tőlünk, sem önmagától nem származnak.

Személyiségzavarok, spektrumzavarok széles körében nyilvánulhatnak meg mindezek, s ez a konkrét jelenség - azaz az, hogy váratlanul bántóan kezd valaki viselkedni - a passzív agresszió címszó alatt ismerhető meg (de sok más bántó forma is van). A mechanizmusa ennek az, hogy valójában nem is akarna bántani, s emiatt egy rosszul értelmezett tolerancia jegyében keserűség, düh, halmozódik fel. S ez egy hatalmas energiaként dolgozik az agyban, amely egy - gyakran lényegtelen apróság miatt - végül kitör, mint agresszió. Amire - nem ritkán mi is - kezdetben toleránsan, de utolsó cseppként hatva szintén agresszióval válaszolunk. S a mai világban gyakran ez egy önfenntartó ördögi körbe kerül sokaknál (aki meg ilyenkor csak tűr, az még a felhalmozási szakaszban evickél). John Gottman - híres párterapeuta - ezt az állapotot "csótány motelnek" nevezi, amiben pokli az élet, de nem akarunk belőle (mert nincs lehetőségünk) távozni. Ugyanúgy egy beszűkült állapotba kerülünk, melyben a cselekedeteinket képtelenek vagyunk helyesen kontrollálni, mit pl. egy berugás, vagy bedrogozottság esetén.

Az ilyenekre hajlamossá válást valójában lelki sérülések okozzák, melyeket begyógyítani kellene, ám - noha viszonylag begyógyulnak (azaz úgy érezzük) -, de önerőből, szakértelem nélkül az eredmény olyan, mint egy törött csont, amelyet nem gipszeltünk be, s úgy forr össze, hogy az életünk további részét megkeseríti. Rengeteg jól képzett, és az újabb eredményekre (nem ideológiákra!) is fogékony lelki gondozókra lenne szükség, vagy egy társadalmi méretű önismereti felkészítésre. Ám éppen ezek hiányoznak, és éppen az évtizedek óta szétterjedő fenti jelenségek miatt, mégpedig a párkapcsolati sikertelenségekből eredő, s egyre korlátozottabb utódvállalás következményeként. Elfogyunk, de leginkább azok fogynak, akik segíthetnének rajtunk, mert durván megcsappant az utánpótlásuk.

Más korokban is lezajlottak hasonló - s egyéneket romboló - folyamatok, de az akkori kialakult szokások, s a fennálló komoly korlátozások elejét vették széles körű elterjedésének. Ma ezek a korlátok nem léteznek.

Creativus 2021.10.12. 14:37:47

@Gilcsibill:
Helyes felismerés, hogy a jelenség nárcisztikus személyiségzavarban is előfordul, ám ezzel óvatosan kell bánni, mert más esetekben is jelentkezhet (pl. a személyiségzavarok közül a "drámai" elnevezésű csoportban - ezek: hisztrionikus, borderline, nárcisztikus és aszociális -, de a magas funkcionalitású - azaz "észrevehetetlen" - Asperger szindrómában is). És súlyos tévedésünk lehet, amikor éppen egy hosszan tartó nárcisztikus kapcsolat áldozata abból kilépve a traumatizáltság okozta sérülés által "Komplex Poszttraumás Zavarában" szenved (megjelenésében ez azonos a borderline-nal), s ő ugyanúgy továbbadhatja másoknak a sérülést a megszerzett bántalmazásaival, ám mi a sérülési kört mind nárcisztikusnak véljük, amiként látszólag előttünk megjelenik. Különösen azért okozhat ez bajt, mert míg maga a nárcisztikusság - a jelenlegi tudásunk szerint - kezelhetetlen, addig a borderline tünetcsoport számos eleme terápiásan kikezelhető (önerőből nem megy, önkéntes tudatosulás kell hozzá, és sok-sok idő; az érintettet hiába szembesítjük vele, nem érünk el célt, és a szembesítést bántalmazásnak tekinti).

Kovács Tibor111 2021.10.12. 21:19:39

"De érteni szeretném, mitől lett ilyen?"
Ez egyszerű, azért mert egy s.fej volt mindig is, de az nem mindig derül ki amikor még jól fut a szekér.
Lépj tovább, ne pazarold rá az idődet.
süti beállítások módosítása