Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

Üdv,

38 éves férfi vagyok és van egy velem egyidős barátnőm. Ő jobban szeret eljárni helyekre és bárkivel ismerkedni, mint én, és felszedett tavaly egy nála idősebb pasihavert (legyen Józsi, mert szerintem józsifeje van) azóta is tart, mondván, milyen érdekes személyiség, jó dumás, de nyugodjak meg, egyáltalán nincsenek tervei vele, nem az esete, de nagyon szórakoztató ember. Neki lehet, hogy az, nekem nem. Egy Bambi nevű helyen találkoztak, és azóta ott zajlanak a rendszeres találkozóik.

Elmondta, hogy Józsi különben is házas ...ami megint nem jelent semmit, mert a lába között ugyanaz van, mint minden férfinak, és azon nincs ez a státusz feltüntetve, se bármilyen blokkoló nem játszik szerepet... a kapuzárási pánik pedig népbetegség.

Akármit is gondol a barátnőm, voltunk már együtt vele, látom, ha valaki folyamatosan nyomul. A nála jóval fiatalabb barátnőm - aki amúgy még így is benne van a korban -, élvezi a férfiak figyelmét, szereti, ha valaki rajtam kívül még rajong iránta, dicséri, vagy józsik olcsó bókokkal halmozzák el, ő meg szomjazik rá. Azt már nem is említem, hogy naponta írogatnak egymásnak, csippan a telója, és tudom, hogy kb. ki az... Mindezt a rutint olykor megtörik a számomra nyugtalanító "bambizások", amire én nem mindig vagyok hivatalos. Mondtam neki, hogy zavar a Józsija, de csak legyintett és kinevetett.

Szerintetek csak a férfinak kell egy komoly kapcsolathoz úgy éreznie, hogy az alapok a helyükön vannak? Miért érzi azt egy kapcsolatban élő nő, hogy ennyi belefér? Vagy nekem kéne elnyomnom az ellenérzéseimet?