Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

Nekem eddig még csak egy komolyabb kapcsolatom volt, az kettő évig tartott, a szüleimtől költöztem hozzá, nála éltem. Igazából elég hamar összecuccoltunk, így kimaradt a próbaidő, az, hogy előtte bizonyos időt külön töltünk, és néha együtt vagyunk. Azt nem tudom, hogy az ilyen kapcsolatokban mennyire természetes, hogy mindig kialakul valami konfliktus, de nálunk elég hamar elég sok felbukkant. Aztán én léptem ki.

Jelenleg van egy férfi, akivel eljutottunk megint oda, hogy összeköltözés vagy sem?        

               Csakhogy én nem akarok vele együtt élni egyelőre. Ő ezt látszólag tiszteletben is tartja. Az együttélésnél úgy tudom elképzelni a súrlódások minimalizálását, hogy az egyik fél rengeteget elnéz és enged. Csak ki legyen az?

Nekem volt régebben olyan kis semmiségből is problémás helyzet, hogy én utálok csetelgetni, ő imádott, és emiatt mentünk szét, és amiatt is, hogy ő állandóan üzenetekkel bombázott lényegtelen dolgokról, meg jelenteni kellett magamról naponta. Nekem erre nem volt igényem. Emiatt eltávolodtam tőle érzelmileg. Azt tudom, hogy párkapcsolati problémák úgy is lehetnek, ha a felek nem együtt élnek.

A másik meg pár ismerősöm helyzete, akiket nem tudok máshogy nevezni, mint szerencsétlennek, amikor komolyan bemesélik maguknak, hogy csak azért, mert a párjuk nem csalja, és nem veri őket, csak elvannak x éve együtt, az egy jó és működő kapcsolat. Így biztos majd jó férj lesz. Ezt sem szeretném, úgy érezném, elpazarlom az életem.

Hát, ennyi a problémám, remélem, érthető is valamennyire.