Fedezd fel és használd!  Ha lazán ismerkednél, barátkoznál, de nyitott vagy egy kis extra kényeztetésre is, akkor a Barátság Extrákkal kapcsolat passzol hozzád. Aki még nem tudja: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

Nem mai történet, de nem is olyan régi, viszont tanulságos, és nekem mindenképp maradandó, szerintem neki is.

Fél évet voltunk együtt. Ez nem nagy idő. A kapcsolat elmélyüléséhez és ahhoz képest, amit meglépett, mindenképp kevés. Mindenről, merre voltam és kivel, tudni akart, és én ennek eleget is tettem. Ha faggatott, én mindent elmondtam neki, ő meg hallgatta büszkén: a semmit. Mert nem volt vaj a fülem mögött, még ha ő ezt szerette is volna hinni. Ezek miatt már a szakítást fontolgattam, de egy szünetbe csomagolva akartam volna kivitelezni, amikor meglepetés partit szervezett nekem, csak úgy. Illetve, nem csak úgy... Mert több ember előtt – gondolom, hogy bebiztosítsa magát, nehogy nemet mondjak – megkérte a kezem.        

               Engem váratlanul ért, soha életemben nem voltam annyira zavarban, és csak mosolyogni tudtam, meg égni, majd amikor egyre türelmetlenebbé vált, láttam, hogy ideges, és nem emlékszem a sokk miatt arra, hogy egész pontosan mit mondtam, de valami olyasmit, hogy most ez túl hirtelenül ért, ...nem vezet jóra a kapkodás, ...várjunk még... kérek időt. Erre rám förmed, hogy ilyenkor nem lehet időt kérni (no de mégis elhangzik egy kérdés, és arra nem lehet mindig igen a válasz, csókolom! Akkor ne kérdésként tegyétek ezt fel, hanem állításként: „hozzám jössz feleségül”. És pont. ) Elvonultunk és ő vörös fejjel - mivel hangyányit beégett, hisz nem így képzelte el, hanem filmesebben – követelte, hogy most azonnal, itt a folyosón, a vécé mellett a két szó közül mondjam az egyiket, én meg azt mondtam, amit nem akart hallani. A buli azért folytatódott, ha már ennyi embert meghívott, ő jól berúgott, én fél óra múlva eljöttem onnan. Hogy mit mondott a haverjainak, nem tudom, de senki nem mosolygott többet ott rám...

Utána még beszéltünk, de én ezt az incidenst arra használtam fel, hogy elmondjam neki, hogy szerintem vár rá a világban egy másik lány, aki tökéletesebben illeszkedik majd hozzá, mint én. Olyan, aki imádja a kontrollt és a fullasztó kapcsolatokat. Aki fél év után el tud köteleződni... Biztosan akad ilyen. Igyekeztem magam hibáztatni, mert kicsit féltem már tőle, és benne fenntartani a reményt, hogy majd mással jobb lesz.

Nem is éltünk együtt! Nem lehet szinteket átugorni ilyen elhatározás előtt. Végképp akkor fordult fel a gyomrom, ugyanakkor láttam igazolva a döntésem helyességét, amikor felhívott az anyja, és szabályosan lecseszett. Hogy nem tudom, mit vesztettem... És ez nőtől milyen aljas húzás... Aztán 10 perc múlva ő hívott fel, és hol vádolt, hol sírt. Másra nem tudtam gondolni, valószínűleg a muter konyhájában diskuráltak rólam, és így történhetett az egybeesés.

Sosem gondoltam volna, hogy ennyire szerethető vagyok, hogy valaki ennyire ne tudjon megválni tőlem. Nem vagyok egy lenyűgöző nő, engem nem szoktak az utcán se megbámulni, csendes, nyugis vagyok, szürke egér, úgyhogy ezért is lepett meg, hogy így zajlott le a dolog. Annyi maradt, hogy néha bejelentkezik írásban, mesél magáról, elsőként köszönt sms-ben szülinapomkor, hajnali 1 körül küldve, aztán hónapokig nem hallok felőle.