Fedezd fel és használd! Érezted már igazán felszabadultnak magad társkeresés közben? Lépj be a Csajok és Pasik közösségébe, hogy az ismerkedés igazán könnyed legyen! Aki még nem tudja: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

Tavalyi történet, úgy kezdődött, hogy kb. három hónapig maga volt a tündibündi, aztán elkezdett szankcionálni, letiltott barátokról, szabályozta a szabadidőm, kijelölte az összeköltözésünk időpontját – önhatalmúlag, amire amúgy nem került sor. Hamar észrevette, hogy ezeket nem igazán vagyok hajlandó végrehajtani teljes mértékben, de több figyelmet szenteltem neki, gondoltam, erre megy ki az egész... Aztán faggatni kezdett, hogy biztos nem találkozom már azokkal a barátokkal? (mert egyszer látta őket, akik amúgy teljesen átlagosak, normálisak, és utána végig azon puffogott, hogy ezek alkoholista söpredék tahók – amúgy nem azok).        

               Neki bárki alkoholista, aki ránéz egy üveg borra, vagy ilyesmire, és ebből arra tippelek, hogy a családjában lehettek e téren gondok, akkor szokott ez ilyen formában előjönni. Mindössze egyszer tudtunk elmenni vacsorázni, mert utána én nem akartam... nem tudtam mellette ellazulva enni, mert befeszültem, hogy most azt nézi, hogyan emelem a kanalat a számhoz, és ha nem az elvártaknak megfelelően, akkor ebből is levon valami következtetést... Mint ahogy abból is, hogy vajon merek-e rendelni egy pohár sört narancslé vagy tonic helyett, amiből holnapra újabb szankció nézhet ki.

Beleszólt az öltözködésembe is, de nem ám finoman felvezetve, ajánlva mást, hanem úgy utasítva, mint Sztálin. Ezzel szemben a közösségire csak boldogságos képeket rakott ki rólunk.
Azt mondta, nem tudja, meddig bír engem elviselni az egészsége...mintha én egy betegség lennék, amit ki kell heverni! Szellemi munkát végzett, talán ezért is volt túlagyalós.
Egyszer kaptam valakitől egy doboz sört, épp hozzá mentem, és beraktam a hűtőjébe, sokáig ott állt, még csak nem is az volt, hogy azonnal rárobbantam volna. Egyszer csak nem volt ott. Kérdem, hova tűnt, azt mondta, kidobta...
Amikor szakítottam vele, minden szemrehányását rám zúdította... azt írtam neki, hogy üzenje majd meg, hogy talált e az elvárásait maradéktalanul teljesítő embert a világon, mert meg szeretném ismerni... azért volt ilyen szerintem, mert rossz kapcsolatból jött, ahol talán meg is csalták, és most nem akarta a véletlenre bízni. Ezt nem tudom biztosan, csak a viselkedése erre utalt, magáról nem sokat mesélt, ellenben belőlem mindent igyekezett kiszedni. Végül ő váltotta valóra azt, amitől félt, mert sokat ügyködött rajta...