„Egyre gyakoribbá vált, hogy Gábor más férfiakhoz mérte magát. És én emiatt szinte már nem is a nőkre lehettem volna féltékeny, hanem ezek miatt a hapsikra” – Sokszor felmerül annak kínossága, ha valaki nem önmagát adja, de ha valakinél mindez annyira szembetűnő, mint Levélírónk egyik exénél, aki azt se tudja, hogyan kell szakítani, az már megér egy kis nosztalgiát.
Fedezd fel és használd! Érezted már igazán felszabadultnak magad társkeresés közben? Lépj be a Csajok és Pasik közösségébe, hogy az ismerkedés igazán könnyed legyen! Aki még nem tudja: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Sziasztok! Nem mostanában történt, de leírom Nektek:
Legyen Gábor. Szóval, úgy 3 hónapja lehettünk együtt. Sok olyan dolgot mondott ez a fiú, amin kicsit meglepődtem, de betudtam annak, hogy nem vagyunk egyformák, mindenki máshogy látja a világot. Gengszterkedős és kétes figurákat tartott példaképének, merthogy mennyire jól csinálták, amit csináltak, és milyen jó a stílusuk. De az volt az érdekes, hogy ő egyáltalán nem ilyen alkat volt, talán csak kompenzálni akarta volna azt, hogy vékony volt és nem tartotta magát férfiasnak. Utólag átgondolva, nem tudom, hogy igazat mondott-e. Talán csak nekem csapta a műsort, hogy hátha erre gerjedek. De nekem a rosszfiú, pláne a mű rosszfiú, sose volt a zsánerem.
Egyre gyakoribbá vált, hogy Gábor más férfiakhoz mérte magát. És én emiatt szinte már nem is a nőkre lehettem volna féltékeny, hanem ezek miatt a hapsikra : ) De ha már itt tartunk, volt, hogy úgy csinált, mintha próbálna féltékennyé tenni, állandóan jött valami sztorival valami nőről, aki „udvarol” neki.
Sokszor belefutott a saját hazugságaiba, így nem gyanakodtam, nem is szembesítettem ezekkel, csak egy újabb hülyeség, legyintettem. A lényeg, hogy szerencsére ő mondta ki, hogy nem szeretné folytatni a kapcsolatot velem. DE szeretné, ha barátok maradnánk.
Eltelik három-négy hét, majd azt írja, hogy őt hideg zuhanyként érte a szakítás... Amikor ezt olvastam, hangosan felnevettem. Ennek elmentek otthonról. Olyan, mintha magát szórakoztatná ezekkel a műveletekkel. Tudtam, hogy a kapcsolatunk nem volt példaértékű, ezt talán még ő is érezte, de erre nem számítottam. Azt is írta, hogy próbálja feldolgozni a történteket... + megoldásokat találni, hogy mégis együtt maradjunk. Ekkor már én írtam, hogy nem szeretném, ne fáradjon.
Igazából néha még mostanában is magától rám ír, vagy felhív, elmondja, mi történt vele, mit csinált, hova ment, vagy kikéri a véleményem valamiről. Mindig mindenről beszámol, és nekem nincs szívem ignorálni, mert valahogy már szórakoztat. Szeretném megérteni, mi zajlik benne, miért lehet ilyen. Már csak azért, hogy segíthessek rajta.
