„Inkább magamra erőltetem a türelem maszkját és várok. Vagy az célravezetőbb lenne, ha én is felvennék egy ilyen lazaságot?” - Levélírónk párja több időt tölt a muterjánál, mint a közös lakásukban, és a pasi úgy látja, hogy így teljesen értelmetlen volt az összeköltözés.
Fedezd fel és használd! Érezted már igazán felszabadultnak magad társkeresés közben? Lépj be a Csajok és Pasik közösségébe, hogy az ismerkedés igazán könnyed legyen! Aki még nem tudja: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Hivatalosan is élettársak vagyunk. A párom alig jön haza, pedig jó lakásunk van, mindenhez közel, jó környéken. Mert az anyukájánál van inkább szívesebben. Pedig itt is mindene megvan. Én mindent megteszek azért, hogy jól érezze magát velem. Rávett, hogy járjunk el táncórákra, ami nem az én világom, de érte megtettem. Tehát én sok mindenre hajlandó volnék. Eléggé zavar, hogy mostanában ahelyett, hogy hazajönne, meló után inkább az anyjához megy, ami egyáltalán nem esik útba neki.
Van, hogy ott is alszik, és még felém figyelmesség az, ha szól előtte. Ennyi erővel össze se kellett volna költözni. Mindig próbálok megadni mindent, anyagilag is, érzelmileg is, de ezt nem értem. Évek óta vártam már egy ilyen helyzetet, hogy valakivel összeköltözni és elkezdeni egy közös életet, ...ami kapcsán sok mindenre számítottam, de erre nem.
Nem akarok az anyjával versenyezni. Nem beteg, tehát nem ápolni megy hozzá. Úgy érzem, fölöslegesen telik az idő. Nekem kiszámítható körülményekre van szükségem, de gyakorlatilag ez most nem így alakul. És mondhatnám, hogy ez még mindig nem olyan súlyos probléma, kívülállóként ezt is mondanám, de inkább magamra erőltetem a türelem maszkját és várok. Vagy az célravezetőbb lenne, ha én is felvennék egy ilyen lazaságot? Hogy megyek, ahova kedvem van és amikor kedvem van?