„Volt egy baráti pár, akikkel párszor összejártunk. Egyszer meghívtak minket magukhoz vacsorázni, majd a kaja után egy órával eltűnt” - és nem is jött vissza, hazament. A pasi később sem érezte ezt udvariatlanságnak és kitolásnak a barátnővel. A helyzet ki lett dumálva, de a probléma gyökere megmaradt. A pasi kényszerbeteg-gyanús és Levélírónk amatőr lélekgyógyászok tanácsait várja.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Sziasztok!
24 éves nő vagyok. A barátommal 1 éve járunk, de nem lakunk együtt. Ennek több oka van, de a fő ok az, hogy van egy elég zárt magánszférája, ahova sokszor még engem sem enged be, zárkózott ember. 31 éves. Néha próbálom felrázni, mert már az is jobb lenne, ha legalább egy kicsit féltékeny lenne, de ő annyira sem az, amennyire kéne: egyszer viccből azt mondtam neki, hogy péntek hajnalban két fiú kísért haza... de nem zavarta az akció. „Aha, jó-jó”. Utána elmondtam, hogy csak ugrattam. De azt is ennyivel nyugtázta. Vagy tudta, hogy csak ugratom.
