„Azok is, akik boldog párkapcsolatban vannak, egy idő után újra vágyakozni kezdenek a szerelem friss érzésére, az ismerkedés izgalmára” – Levélírónk szerint olyan nincs, hogy valaki végleg kiélte magát, főleg abban az esetben, ha az illető élete szebb éveit az élvezetek hajszolására áldozta, ő 30-40 évesen sem fog lenyugodni, hiszen a korábbi élményeit akarja újraélni, amíg csak bírja.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Sziasztok! Nem mind saját sztori, inkább csak kérdésfelvetések, olyanok, amiken már régóta rágódom.
1. Van egy barátnőm, akinek a pasija pszichiátriai eset, rendszeresen kezelik, szed is valamit erre, de így is pokollá teszi a csaj életét. Úgy szenved mellette, mint senki, mégsem hagyja el. Oké, hogy önzetlenség, nem akarja cserben hagyni, meg segíteni akar, de olyan áron is, hogy a legjobb éveit rá áldozza (?) - egy voltaképpen: a sehová tartó semmire? Beszéltem vele erről sokszor, de mindig ugyanaz a válasz. Szereti. Szerintem meg inkább csak fél az egyedülléttől és neki még így is jobb. Mégsem boldog, mert elmeséli, hogy megint mit művelt az a bolond, de a vége mindig az, hogy nekiáll bizonygatni magának, hogy ő mennyire szeretve van és ó, de milyen jó ez így.