Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik (CsP) egy igen népszerű társkereső oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk a www.csajokespasik.hu oldalon! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

Úgy gondolom, hogy fontosak az előzmények, és a háttér. Íme: 27 éves férfi, normál fizikum, vállalható fej (Még nem repedt meg a tükör, amikor belenéztem), realista, kissé cinikus világnézet, ami a humoromban is megjelenik. Megfelelő egzisztencia, amihez bizonyos kötelességek is társulnak: például a munkavégzés konkrét helye folyamatosan változik, laktam már több megyei jogú városban, és kistelepülésen is, jelenleg egy kistelepülésen dekkolok Budapesttől 70-km-re. Mindig csak 1,5 – maximum 2 évig, aztán irány tovább, ahova a cég küld.

Szeretem a munkámat, és büszke vagyok arra, amit csinálok, és csinálom is akár napi 12 órában, ami persze (állítólag) hamvába fojt el bármilyen értelmes párkapcsolatot. Amikor elkezdtem dolgozni ez még nem így volt, de mostanra eljutottam oda, hogy szinte csak a munka maradt. Zanzásítva, csak a lényeg: Első Meló, külsős cég által delegált intelligens, jó humorú, csinos 25 éves kolléganő (Én ekkor vagyok 21), 3– 4 naponta találkozás munka miatt, majd munkaidő után is hétvégente eljárunk együtt szórakozni, néha ő alszik nálam, néha én nála, sex nincs, beleszeretek (legalább is azt hiszem). Vége a munkának, bejelentik, hogy hova megyünk tovább, elhívom randira, elmondom neki, hogy megyünk és azt is, hogy mit érzek – a válasz: legyünk inkább barátok (Lökött volna inkább a Dunába). A cselekmény utógondozása: Néha még rám ír, érdeklődik, én nem érdeklődök, válaszolok, mert bunkó nem akarok lenni.

Második Meló: Munka elején eltemetem magam munkával, majd a barátok kirángatnak, és magamhoz térítenek, buli, megismerkedés egy velem egykorú lánnyal (Lásd a paramétereket fentebb ↑ ) randi–randit követ, 2 hónap után hivatalosan járunk, az ötödik hónapban, amíg továbbképzésen vagyok (Egy egész hétvége volt) megcsal (Állítása szerint, a pia miatt. Hogy mit rá nem lehet fogni.), kiderül, mert két ember akkor tarthat titkot, ha az egyikük halott (konkrétan eldicsekedett vele a srác), szakítunk, vissza a munkához.

Harmadik Meló: Négy hónapja járunk ugyanabba az étterembe kajálni a munkatársakkal, felfigyelek a pincérlányra, elhívom, igent mond, egyre többet járunk össze, 5 hónap után összeköltözünk. Megjelenik az ex-pasi, titkolózik, rájövök (B@szki, működik a radar) gondolkodási időt kér, megadom (Itt, nekem kellet volna a Dunába ugranom, vagy megkérni valakit, hogy lökjön bele), választ, nem engem, magyarázat nincs. Már nincs letargia, abszolút profin kezelem a helyzetet, a legjobb barátom táncot tanít, beiratkozok, bulik, koncertek, egy éjszakás kapcsolatok, több a visszautasítás, mint a siker, de ez már részletkérdés. Majd három hónap után egy irtózatos baromság: visszakönyörgi magát, és én visszafogadom. Egy hónapig bírja, megint időt kér, nem kap, elhajtom.

Negyedik Meló (Jelen): Külön kérem, hogy ha lehet, valahova a világ végére tegyenek, relatíve majdnem összejött.

A fent felsorolt lányok mindegyikénél kezdeményező voltam, nem csak a munka létezett, mint most. Odafigyeltem az igényeikre, kompromisszumképes voltam, elfogadtam a barátaikat (Pedig volt, amelyik idegesített), a nézeteiket. Minimális Stílusváltás mind fizikai, mind szellemi értelembe hogy valamennyire igazodjak az elvárásokhoz. Egy éve nincs kapcsolatom, esély volt rá, de túl nagy volt a rizikófaktor. (kolléganő (közvetlen, nem delegált)) Próbálkozom, de vagy leráznak, (volt egy-két vicces story), vagy nem működik, mert már nem akarok alkalmazkodni, elegem lett. Van értelme elkezdeni társat keresni, vagy inkább hagyjam a francba az egészet? Egyáltalán, lehet normális társat találni? A Barátaim szerint, ha nem változtatok a hozzáállásomon nem lesz senkim, de akarok én olyan valakit, aki miatt meg kell változni, egyáltalán bárki akar olyan embert, aki meg akarja változtatni? Igazából csak ki akartam ezt az egészet írni magamból, de ha van válasz a kérdésre, akkor azt szívesen fogadom.