Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

Lassú haldoklás...vagy valami ehhez hasonló... Van valaki, aki szeret, de soha nem tudnék vele lenni, mert testileg taszít. Van valaki, aki nekem bejön, el tudnék vele hosszú távon is képzelni valamit, de neki meg én nem kellek. Foglalt. Őt már feladtam. Volt egy férfi, akivel mintha alakult volna, de vége lett, mielőtt elkezdődhetett volna. És van valaki, aki tőlem messze lakik, de nem tudok rajta eligazodni. Veszprémben lakik, én Budapesten. Elvált, van egy gyereke. Elfogadtam őt, keresem, érdeklődöm felőle. Nehezen nyílik meg, ezt tiszteletben is tartom.

Tudom, hogy gondjai vannak. Akkor készültem ki, amikor zavartalanul megjegyezte mostanában, hogy a neten próbál ismerkedni… Tehát én eddig csak barát voltam. Vagy az sem. Kis kiábrándulás. Érdekes, de még nem volt semmi köztünk, mégis, ha találkoztunk, mellette nőnek éreztem magam, jókedvű és mosolygós voltam. Beleképzeltem mindezt. Valamiért fontos nekem ez az ember, szeretnék sok időt vele tölteni. Színt vallottam nem rég. Azt mondta, hogy nem lepte meg, ő is érezte, és ő viszonozná, de - és itt jön a lényegi rész – azt mondja, ő nem egy értékes ember. Ez most vagy egy rossz lekoptató duma, vagy egy őszinte és túlzásba vitt vallomás, ami arra mutat rá, hogy az önértékelésével vannak gondok. Mert külsőleg, a felszínen, egy rendes, hétköznapi ember, és aki egy kicsit is megismeri, egy kedves és segítőkész embert ismer meg (bár ezek szerint még én sem ismerem túl jól). De eddig nekem ez volt a benyomásom róla. Még nem volt dolgom ilyen emberrel. Magát erősnek mutatja, belül mégis küzd valamivel. Magabiztosnak tűnik. Félek, hogy ő már elvetette egy kapcsolat lehetőségét velem.

Azt mondta, hétvégén menjek el hozzá, töltsek nála egy éjszakát és mindent megbeszélünk. De ha eddig csak barátot látott bennem, akkor ez megváltozhat kettő nap alatt? Úgy érzem, sok minden el fog dőlni hétvégén, ha más nem, legalább megpróbálom őt elfelejteni, és nem belemenni kompromisszumokba. Lezárni. Lezárás alatt azt értem, hogy még baráti szinten sem, sehogy nem akarok vele kapcsolatot tartani, ahhoz túlságosan megkedveltem. Szenvednék, mint barát. Ezt megélni nem olyan egyszerű. Nem fogok neki időt adni sem, ahhoz már túl sokan vertek át, mert ha eldöntendő kérdés az, hogy engem akar, vagy netes kapcsolatokkal próbálkozni, akkor a gondolkodási idő számomra a válasz. A kérdés: egyáltalán elmenjek hozzá, vagy spóroljak az útiköltségen és inkább vállaljak be vele egy hosszas telefonbeszélgetést? Ezen a módon is kapok válaszokat. Köszönöm: E.