„Nem tudsz bemutatni valakinek, aki nem te vagy?” - a melóhelyes ismerkedések mindig gázosak, és talán azért gondolkodik Levélírónk helyett másban a hölgy, mert ezzel nagyon is tisztában van. Létezik kiút a friend zone-ból?
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Szeretnék elmesélni egy történetet, ami nemrégiben esett meg velem. 34 éves, független férfi vagyok. Van a munkahelyemen egy 38 éves, dögös, elvált nő. Ezen a helyen mindenki tud mindenkiről mindent, ami nekem sosem tetszett, a pletyka a nők műfaja és őszintén szólva nem is érdekel a másik magánélete, mert nem tartozik rám. És mást se érdekeljen az én életem, ha nem avatom be. Ha nem avatom be, annak oka van. Az szimpatikus volt, hogy az említett hölgyről a legkevesebbet tudni. Nem is nyílik meg mindenkinek.
És ha már rosszat nem hallottam róla, akkor biztos csak a jó marad. Elkezdtünk barátkozni és volt néhány olyan alkalom is, hogy munka után beültünk kettesben valahova. Sokat beszélgettünk, jobban megismertük egymást. Egyszer azonban olyat kérdezett, hogy azt hittem, leesek a székről. Én burkoltan a tudtára adtam korábban, hogy vonzónak tartom. Többször is. Ezt még a legegyszerűbb nő sem tudja félreértelmezni.
Azt kérdezte: - Te olyan sok embert ismersz. Nem tudsz valakit, akinek szívesen bemutatnál?
Most erre elsüthettem volna, hogy itt lennék én... de akkor annyira le voltam döbbenve, hogy csak azt mondtam, hát nem tudom, majd gondolkodom. Ez pont úgy hangzott, mintha azt mondaná: „nem tudsz bemutatni valakinek, aki nem te vagy?” Azt mondta, hogy neki egy normális pasi kell, olyan, aki rendesen bánna vele. Nem baj, ha nála egy kicsivel idősebb.
Az biztos, hogy én senkinek sem fogom bemutatni. Nem leszek kerítő.
Ezek után érdemes még próbálkoznom nála, vagy ezzel teljesen leírt és bekategorizált? Ez azt jelenti, hogy még mint lehetőséget sem tart már engem számon? Vagy most kéne egyenesen közölni vele a szándékaimat? Mert nyilván azért vagyok vele, mert tetszik. Rendes, megbízható férfinak tartom magam, pont amilyet keres (már ha tényleg ilyet keres). Szeretek segíteni másoknak, ha már olyan szinten jóban vagyok vele. Szeretek piszkálódva viccelődni a nőkkel, ami - úgy vettem le – nekik bejön.
Nem hiszem, hogy a külsőmmel van a baja, mert többször mondta, hogy a korombeli férfiaknak mindig akad nő, meg: „te pont férjnek való vagy”. Szerintem akit csak barátnak tart, annak nem mond ilyet.
Szerintetek ezek után van még esélyem nála az elhangzottak tükrében?
