Nem egy dal szól azokról a férfiakról, akik mindig ugyanabba a hibába esnek: egy nő, aki kihasználja, mégis a végtelenségig ragaszkodik hozzá. Mielőtt a magam történetébe belekezdenék, hadd mondjam el, egy barátom hogy járt: ő most 33 éves, és 5 éve hadban áll a volt nejével, akivel ráadásul egy közös kislányuk is van. Rendszeres viták, verekedések, a gyerek idegileg kikészült. A srác, amikor végre elvált, hamarosan össze is jött egy szakasztott ugyanolyan típusú nővel, mint a volt neje! Már meg is csinálta, februárban született meg a fiúk. Ezt én úgy nevezem, hogy a srácnak olyan karmája van, ami felett nincs hatalma. A másik feleségjelölt 21 éves, és a szülei gyűlölik a srácot, mert megejtette egyetlen szemük fényét…. Ja, ráadásul még a törvényes házasság előtt. Bár előtte sem szerették túlságosan. Az apjának elég nagy üzlete van és nem szeretné lánya majdani örökségét megosztani egy ilyen alakkal. A haver alapvetően jó srác, de naiv, gyerekes és megbízhatatlan, olyan, mint aki sose nő fel. Ő minden nőt el akar venni és meg akar ejteni.

Nem is lenne baj, ha anyagilag bírná, de még mindig fizet az asszonynak és a kocsija is tönkrement. 100 forintja sincsen. Az én történetem nem ennyire meredek, de már én is elindultam ezen az úton, aztán gyorsan kijózanodtam, mielőtt még komoly bajba sodortam volna magam. Én időben kapcsoltam. Volt egy lány, akivel összejöttem. Gyanús volt, hogy tapad rám és túlságosan kezelhető. Szinte magától ment minden és ezen akkor még nem is csodálkoztam. Egyszer csak azt vettem észre, hogy hozzám költözött és mos, főz rám. Aztán a háziasszonyság fokozatosan kopott ki belőle a beetetés időszakában. Pár hónap után előállt vele, hogy házasodjunk össze, semmi felhajtás, egyszerű polgári esküvőre gondolt, aztán annyira belelendült a mesébe, hogy már majdnem a gyerekszoba színét kezdte ecsetelni. Erre én leállítottam, hogy nem tervezek még megállapodni, a munkahelyen sem állok úgy, lóvém sincs. Erre felhúzta az orrát és egy kis vitát követően, nem is beszélt velem aznap. Egy darabig duzzogott, majd azt hittem túltette magát a dolgon és jegelte a témát. Ez a vita volt az a fordulópont, amikor végleg elromlott minden. Hamarosan közölte, hogy elhagy. Így is lett. A következő hölgyjelölttel már óvatosabb voltam és én választottam ki. Sokat leveleztünk, sokat beszélgettünk és végül összejöttünk. Én ajánlottam, hogy költözzön hozzám. És amint átlépte a küszöbömet szinte minden forgatókönyv szerint megismétlődött. A végső reakcióm ugyanaz volt. Dühömben megmondtam neki, hogy nem az a nőtípus, akit feleségnek képzelek. Erre ordibálni kezdett és még aznap csomagolt, és lelépett tőlem. Igazából csak azt akarom mondani, hogy sajnálom azokat a férfiakat, akik azonnal belemennek egy házasságba. Ez meggondolatlanság és két életet tesznek tönkre. A házassághoz fel kell nőni és két okos ember kell hozzá. Hallgatni kell a belső hangra, aki a kellő időben meg fog szólalni. Tanulság: csak okosan a nőkkel! A házasság szép dolog, de nem szabad elkapkodni.