„Egyre gyakrabban kaptam tőle a „többször nem szólok…” és a „ha egy kis eszed volna…” kezdetű mondatokat. Ugye, ezek nem egy szerelmes nő szavai” – egy kapcsolat néha olyan, mint a rossz házipálinka, ha rendszeresen mérgezed magad vele, hamar kikészülsz. Levélírónkat a tegnapi poszt ihlette meg, a története hasonló szerelmet dolgoz fel, csak kisebb pofára eséssel. Most megtudhatod, hogy ha kölcsönadsz egy nőnek, várj a szakítással, míg visszaadja.
Sziasztok! A tegnapi történetről jutott eszembe a sajátom, hasonló szitu - leírom, ha már az exek kibeszélése téma lett feldobva. Úgy 3 éve jártam egy lánnyal, szerencsére nem költöztünk össze, de lehetett volna. Én mondtam, hogy várjunk még, nem állok rá készen, tapétázni kell a falam, meg nyílászárócsere stb. – valójában azért, mert egyre inkább kezdett nem tetszeni az, ami köztünk történt. Mint a tegnapi történetben, nálam is, eleinte a lány teljesen okés volt, love, minden. Aztán, amint megszokott, és az élete részévé váltam, beépültem oda, egyre gyakrabban kaptam tőle a „többször nem szólok…” és a „ha egy kis eszed volna…” kezdetű mondatokat. Ugye, ezek nem egy szerelmes nő szavai. Lenézve, használati tárgynak éreztem magam.
Ha ő benézett valamit, vagy tévedett, soha nem ismerte be és csodával határos módon valahogy mindig képes volt azt elérni nálam, hogy én keveredjek ki bűnösként - ÉS még én kérjek bocsánatot Tőle. Fantasztikusan meg tudott sértődni. Sokszor éreztette velem, hogy már megint én vagyok a rossz, de amint józanul megvizsgáltam a történetet, láttam a valódi ludast. Az akkori munkahelyemen volt egy kolléganőm, akivel naponta többször beszéltem és méleztem otthonról, munkából kifolyólag. A csajom, amikor éppen nálam volt, felfigyelt erre és nyíltan kimondta a következő mondatot, így, ahogy írom: Megtiltom, hogy találkozz azzal a lánnyal! – mint valami ósdi, század eleji lányregényben. Miiii van? A kolléganőmmel? Megtiltod?? Semmi nincs köztünk, nem is volt, nem is lesz. Azt mondta: „túl kedélyesen beszélsz vele.” Miért, hogy kéne beszélnem egy kollégával? Anyázva? Ekkor bevágta a durcát. 1. Mi az, hogy megtiltja? 2. Meg se hallgat, egyből jön a parancs. 3. Miért nem rúgtam ki azonnal? Az utóbbi kérdésre tudok válaszolni: 250 ezer forinttal lógott nekem, amit kölcsön kért. Ha kiprovokál egy balhét és lelép, viszi a lóvém is. Így hát elnézően mosolyogtam, bólogattam, igen, megint szemét vagyok… A pénzt határidőre megadta, 4 hétre adtam neki oda, utána mind egybe visszaadta. Na, utána raktam ki. Bőgött, hisztizett, értetlenkedett, magyarázatot követelt. Végül eltűnt. Röviden ennyi volt a kaland. Köszönöm a figyelmet: K
