„Annyi eszük se volt, hogy ne a törzshelyünkre menjenek, ugyanis felhívott egy ismerősöm, kábé ezzel a szöveggel, hogy „mi van szakítottatok? Mert a csajodat itt falja a haverod!” - hát, ez nagyon letaglózott. Azt hittem, vicc” – manapság a legjobb barátodban sem bízhatsz? Mai posztolónk egy 3 hétig tartó nagy szerelemről mesél, amiért a barátjának megérte felborítani egy hét éves barátságot. A férfiak még mindig a nemi szervükkel gondolkodnak?
Hello! A történet arról fog szólni, hogy hogyan képes az élet váratlan fordulatokra és mi van akkor, ha megkapod, amit akarsz… de nem sokáig élvezheted. Laurával cirka 1 éve jártunk, együtt mentünk bulizni a legjobb barátom társaságában. Azért mondtam, hogy cirka, mert nem tudom, honnantól számítani azt, amikor félrekúrt. Nyílván akkor már vége volt köztünk mindennek, nem is értem, miért nem mondta ki azonnal a nemet. Szégyellte magát? Hogy ő nem k*rva? De ne szaladjunk ennyire előre. Tehát volt egy barátnőm, akivel jártam és valahogy szép lassan átcsorgott a legjobb haverom ölébe, akivel már 7 éve barátok voltunk. Megdöbbentő volt, hogy ehhez mindkettejüknek volt arca, bár sokáig titkolták előlem.
Az egész akkor tűnt fel nekem, amikor egyiket se tudtam elérni, vagy ha igen, mindkettejüknek programja volt éppen. Egyszerre. Kezdetben még nem gyanakodtam: biztos csak valami véletlen egybeesés. Ekkor már együtt lógtak. De annyi eszük se volt, hogy legalább ne a törzshelyünkre menjenek, ugyanis felhívott egy ismerősöm, kábé ezzel a szöveggel, hogy „mi van szakítottatok? Mert a csajodat itt falja a haverod!” - hát, ez nagyon letaglózott. Azt hittem, vicc. Nem az volt. Elővettem mindkettőt. Természetesen tagadták. Ezután nagyba ment a bujkálás előlem, addig, amíg a legjobb barátom megtalálta a pöcsét és végre férfiként elém mert állni. Elmondta, hogy nem tehet róla, de Laurával egymásba szerettek „és ne álljak kettejük közé”. Laurát nem is láttam többet. Tehát a legjobb barátom elcsaklizta a nőmet - ám csak 3 hétig tartott a Nagy Szerelem kettejük között, míg Laura őt is dobta. A lány (illetve ők ketten) 7 év barátságát tették tönkre, és ehhez mindketten kellettek, ugye. Az én kis cukorpókom pedig bizonyára már egy harmadik fél ágyát melegíti. Van ilyen. Ennek már jó pár éve. De! Találkoztam ezzel a haverral pár napja az utcán: mosolyogva nyújtja a kezét, („Hello, de rég nem láttalak!” ) nem fogom meg a kezét, pókerarccal dobok neki egy sziát és megállás nélkül megyek tovább, de még hallom, amint utánam szól, hogy „jó, akkor menj a francba, te kis b*zi.” Miért, mit kellett volna csinálnom vele? Beülni egy sörre?? : ) Ha egy csaj ilyen könnyen szétszakított minket, akkor lehet, hogy az nem is volt igazi barátság?
