Hello! Gondoltam beküldöm nektek egy korábbi barátnőmről szóló történetet. Ugyanis nem csak negatív, de pozitív irányban is megkattanhatnak a nők. 2009-től kezdődően összeköltöztem egy lánnyal, aki igazából mindig is ezós arc volt, de eleinte még nem vitte túlzásba, egészséges határon belül művelte: egy kis Osho könyv, egy kis tai chi kurzus. Bár már azelőtt is igazi nő volt: kuponokat gyűjtött és küldött vissza, kaparós sorsjegyet rendszeresen vett stb. 1 évig remekül megvoltunk, aztán egyre meredekebb dolgai lettek. Kivett szabit és bejelentette, hogy elmegy 3 napra jóga táborba, valahova Eger mellé. Jól van, egészségedre.

A harmadik napon felhív, hogy maradna még 3 napot. Jó. Hazajött, kiderült, hogy a 6 nap 35 ezer forintba került + útiköltség. Mondtam neki, hogy itthon is tudnál lótuszülésben csendben ülni, méghozzá ingyen. Nem vette. Aztán eljárkált heti 2x valami ezo-közösségbe, majd önkénteskedni kezdett egy hajléktalanszállón. Ezek tök szép dolgok, ha nem kerülnek a privát szférádba. Valamiért nagyon mártír vagy Teréz anya akart lenni, ami egy bizonyos fokig rendben van, de ha lassan hivatásszerűen űzi, akkor az már gáz. Amikor egy este hazajöttem, elmondta, hogy vendégünk volt. Felhozott egy hajléktalant de (mint később elárulta) nem ám onnan, ahol önkénteskedni szokott, hanem az utcáról, tőlünk pár saroknyira állt: amikor látta a lezuhant arcomat, gyorsan hozzátette, hogy „nem volt olyan szakadt és nagyon civilizált volt” szerencsére én nem találkoztam vele, de rákérdeztem pánikszerűen, hogy ugye nem ültette be a kádba és csutakolta le a tusfürdőmmel? Erre rám néz sértődötten, hogy ne nézzem már ilyen gyökérnek. Azt mondta, ápolt volt az illető, mert rendbe hozták már a szállón. Adott neki enni, meg egy sört… ezt nem hiszem el! na, elmúlt, de napokkal később öt kis ezo barátját hívta fel teázni. Éjfélig röhigcséltek, de közben nem ittak mást, csak teákat. Akkor csomagoltam és léptem le (mivel a lakás az övé volt) amikor felhozott egy csajt meg egy pasit és félmeztelenül a közös hálószobánkban masszírozták egymást. Jó, szólt előtte, bejelentette nekem, de én most mit mondjak, azt hogy nem? Na, ennyi volt a szellemidézés : )