„A női méltóság, a női önérzet mikor fog kialakulni ezeknél? Egyszer csak 24 évesek lesznek és hoppá, máris megjelenik az önérzet?” – honnan ragad a magyar kislányokra a rossz példa? Mitől isznak annyit és mitől ennyire flegmák? Talán otthon látják, vagy a zenei tévék ilyen mérgezőek. Levélírónk sem bízik abban, hogy ez a hajlam kinőhető. Hétfői kirohanás.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik (CsP) egy igen népszerű társkereső oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk a www.csajokespasik.hu oldalon! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Röviden összefoglalnám, mit látok magam körül, és mi az, ami zavar (szerintem, nem csak engem). Van a lányoknak (mert nőkről még nem beszélünk, lehet, esetükben nem is fogunk) egy visszataszító, különös, megmagyarázhatatlan, ellenben roppant gyakori fajtája: az egyszerűség kedvéért nevezzük őket Lotyóknak. Ők 15 évesen már kapcsolatról beszélnek, ami nevetséges, és 18 évesen már teherbe is esnek a környék legtahóbbjától. A „kapcsolat” szabad perceiben pedig tulajdonképpen bárkivel elmennek. Mi a lelki igény erre egy csajnál? Milyen divatot követnek ezzel? Kit akarnak utánozni?
Kinek vagy milyen elvárásnak akarnak megfelelni ezzel? Vagy csak egymásnak hazudják azt, hogy ez így menő, és elhiszik a kis hülyék, aztán verseny van. Vagy valamiért egyszerűen ilyen a természetük? Egy alacsony önértékelésű csaj, Lotyós életmóddal próbálja leplezni saját törékenységét. Magam hallottam egy szórakozóhelyen, amikor az úgy 16 körüli lányok arról beszéltek, hogy mindhármuknak megvolt egy pasi, megbeszélték, összevetették az élményeket, kinek, milyen volt vele...
Tényleg ennyire kell valakinek lealáznia magát? Lányok, mi van veletek?! Vegyünk egy ilyen Lotyót. Várható élete: teherbe esik, 17 éves, gyorsan összeházasodnak az illetővel, azért mégis…aztán később a családon belüli erőszak szinte törvényszerű lesz, amikor a hapsi rájön, hogy mit vett el, és magát hibáztatva elveri csalódása tárgyát.
Azt mondják, nem baj, ha ilyenek a Lotyók, sőt, természetes, majd felnőnek és kinövik. Felnőni biztos felnőnek, de hogy kinövik…? Az alapvető mentalitás kinőhető? Miért akarná eldobni, ha addig sikere volt vele? Az élete volt. Az volt ő. Ezekkel az attitűdökkel tartalmas jövője lesz. Miért gondolja, hogy ha felnő, bármi is változik, … Mitől? A múlt nem múlik el, az végig marad. És ha azt mondják rá, hogy „még fiatal, kis bolond” – akkor ez máris mentség mindenre? A női méltóság, a női önérzet mikor fog kialakulni ezeknél? Egyszer csak 24 évesek lesznek és hoppá, máris megjelenik az önérzet?
Mi a menő a mai lányoknál abban, ha közönségesen viselkednek? Ezt otthon látják? Vagy a roppant igényes zenei csatornákból szedik?
21 éves vagyok, októberben összejöttem egy 19 éves csajjal. Eleinte jól leplezte, elhittem, hogy felnőtt. Nagyon sokat tudott inni, és órákig beszélt a telefonján a barátnőivel, ilyenkor megváltozott, lehullt az álarc, nyerítve csicsergett, gügyögött velük, mint egy 10 éves. Pedig azt hittem jó radarom van ezek kiszűrésére… Ha összeszedte magát, tudott nőként viselkedni, de buliban tiszta szégyen volt vele lenni. Ezt el is mondtam neki, ő meg vállrándítással elintézte. Ennyi volt, nem hagytam nyomot benne. De engem bepalizott, megetetett ezzel. Vége van, mégis méleket, SMSeket küldözget, hogy néha „azért járjunk össze”. Minek? Milyen fogalom lehet a fejében a kapcsolatokról? Ennyi eszed sincs, hogy átlásd, ami történt?
