Levélírónk szakítani szeretne a barátnőjével, de úgy, hogy a másik fél a legkevesebbet szenvedjen emiatt. De amikor vele van, és látja, mennyire szereti még, nem tud előrukkolni a témával. Ez a lány nem érdemli meg, hogy fájdalmat okozzanak neki.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Sziasztok! A barátnőmmel 3 éve vagyunk együtt. Röviden: én már szeretném lezárni ezt a kapcsolatot vele. Az ok annyi, hogy már nem érzem azt, amit az elején, nem egy másik nő, vagy megcsalás miatt, sosem csaltam meg senkit. Ő egy nagyon rendes lány, de a megszokást nem bírom már. Becsapni nem akarom, nem érdemli meg. A legtisztességesebb az lenne, ha személyesen zajlana, viszont felmerült bennem a mélben való szakítás, de el is vetettem, mert úgy szeretném tenni, hogy ne maradjon benne tüske és én meg ne legyek neki rossz emlék.
Mindezt úgy, hogy ez a lehető legkevésbé viselje meg. Ragaszkodik hozzám, de én már egy kicsit szeretném a saját utamat járni. Fontos neki a tanulás, abban sem akarom ezzel megzavarni. Nem a szórakozásról van szó, hogy nélküle menjek valahova, mert jól érzem magam vele, akár még baráti szinten is maradhatna a kapcsolat, de ez szerintem lehetetlen. Ezt már eldöntöttem, csak még azt nem, hogyan, s miként csináljam úgy, hogy ne sérüljön. De ami egyszer elmúlt, az nem jön vissza. Nem akarom tovább a megszokást, és minden harag és rossz érzés nélkül szeretném lezárni. Ez nehéz, mert amikor vele vagyok, látom, hogy szeret még, és nem tudom szóba hozni ott és akkor, amikor kéne.
