„Látom rajta, bántja, hogy alig tud nekem nyújtani valamit, és milyen kínkeservesen próbál tenni valamit, hogy kilábaljon ebből a helyzetből” - a borzasztó munkahelyén robotoló büszke lovag nem hajlandó barátnőjétől akár egy fillért is elfogadni. Mikor hülyeség a büszkeség?
Kellemes ünnepeket kívánunk minden Posztolónknak és Olvasónknak !
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Sziasztok! A párommal év elején ismerkedtünk meg, két hónap után le is feküdtünk, rendben ment minden és ma is rendben mehetne, de van egy gondunk. Ő 36 éves, én 24, a korkülönbség nem érdekel, ahogy őt sem. Nem élünk együtt, ő szégyelli a lakását, mert elég szegényes, nincsen sok pénze. Nagyon kevés pénzt keres, ezt folyton mondja, de nem fogja fel, hogy ez engem nem érdekel. Őt szeretem és ha kukás lenne, ez akkor is így lenne. Az én szüleim sem tehetősek, de nekem is van keresetem, próbáltam segíteni rajta, adni neki, de egy fillért, egy kanalat nem hajlandó elfogadni tőlem.
Lehet, hogy büszke, de ha valaki előtt, a párja előtt nem kéne annak lenni, mert ismerem a helyzetét. Azt mondta, hamarabb tenné túl magát rajtam, mintsem a segítségem kérje, amit úgy vettem, hogy inkább elhagyna, de nem szorulna rám, még akkor se, ha nagy a baj. Semmiben nem segíthetem... Elmondta, hogy szerény körülmények között nőtt fel, az apja elhagyta őket, neki korán munkába kellett állnia, hogy segítse az anyját, ma is sokat dolgozik. Nem érdekel, milyen családból származik, nehéz fizikai munkát végez, majdnem a hét minden napján. Sok célja van, és én segíteném, hogy elérje azokat a dolgokat, amikre vágyik. Ezek nem nagy dolgok: motor, jobb ruhák, ilyesmi.
Látom, hogy ez az iszonyatos hajtás kimeríti, teljesen felőrli fizikailag, lelkileg egyaránt. Fáradt és sokat idegeskedik. Hiába próbálom meggyőzni, hogy ne vállaljon annyi túlórát nem hallgat rám. Látom rajta, bántja, hogy alig tud nekem nyújtani valamit, és milyen kínkeservesen próbál tenni valamit, hogy kilábaljon ebből a helyzetből. De nem hagyja, hogy segítsek. Ő nagyon jó ember és nem ezt érdemli.