Nincs egyszerű dolga egy egyedülálló anyának, aki ismerkedni szeretne, mert a találkozón rögtön előkerül a kérdés: miért hagyott el a párod? Levélírónk egy férfival levelezik, aki sokkal fiatalabb nála, és nem tudja eldönteni, hogy érdemes-e találkozni vele. Már elege van az „Én más vagyok” - típusú ígéretekből.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Kedves Blog,
37 éves nő vagyok, egyedülálló, egy gyerekkel. Sok panaszt olvastam olyan nőktől, akik szintén hasonló cipőben járnak, mint én, nevezetesen: nagyon nehéz úgy ismerkedni, hogy a másik tudja, van egy gyereked. Mert ilyenkor sok kérdés felmerül, többek közt az is, hogy hol az apa? Elhagyott minket. „Ja, mert biztos elüldözted. És most kell egy újabb anyagi forrás a kölyökhöz” - utóbbit szó szerint kaptam meg. Fájt, de valahol ezeket is megértem.
Levelezek most egy férfival, aki mindenben megfelelne, a gyerekem sem zavarná, viszont ő 23 éves, ám leírta, hogy jobban szereti a nála idősebb nőket, mert, ahogy említette, ők már túl vannak a fiatal, csajos lébecoláson, kapcsolati felelőtlenségen, és valóban felnőttek, megbízhatóbbak.
Ez így jól hangzik. De sajnos ahány olyan párt láttam eddig, ahol jelentős korkülönbség volt, ahol a nő volt az idősebb, a férfi távozott előbb-utóbb.
Nem sokat várok tőle, és nem tudom, érdemes-e vele találkozni. Végül is, egy találkozó még nem jelent elköteleződést. Olyan nők tanácsára számítok, akik fiatalabb partnerrel élnek (talán még egy gyerek is van) hosszabb ideje és boldogok.
A gyerekem nem tagadhatom le, és nem is akarom.
Szeretnék vele találkozni, mert érdekes embernek tűnik, és sokáig elment a kedvem minden kapcsolattól, viszont nem akarok befordulni sem, akkor se, ha nem is lesz semmi, legalább társaságban vagyok és megismerek egy új embert. De ha elkezdem jobban megismerni, félek, hogy megszeretem. Ilyen vagyok.
Már sokan mondták nekem magukról, hogy „Én nem olyan vagyok, mint a többi, én más vagyok...” - de gyakran kiderült, hogy ez csak duma volt.
