A találkozó jól sikerül, nem érzed, hogy felesleges időpocsékolás volt, majd miután elköszöntetek egymástól és jó kedvűen mész haza, motoszkálni kezd benned, hogy ő mégsem elég jó neked, valami kis apróság hiányzik belőle. Hol lehet a baj?
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Sziasztok!
28 éves férfi vagyok, a nőkkel sosem volt problémám.
Adok a külsőmre, rendszeresen sportolok, a "csajozós" dumával sincsen semmi problémám. Lány ismerőseim szerint túlzottan is tudom magamról, hogy a "jó pasi" kategóriába tartozom. Ennek ellenére sem vagyok beképzelt! Munkámban sikeres vagyok, sok szabadidővel rendelkezem. Nem tudom, mi is lehet az igazi baj...
Többnyire nyilvános helyeken ismerkedek, mostanában a netes ismerkedésnek is adtam egy esélyt.
Első levélváltások, majd a többi...míg eljutunk az első randihoz.
Úriember vagyok, tisztában vagyok az illemmel, szokásokkal. Nem szoktam fukarkodni sem az anyagi részénél, sem az udvarlásnál.
A randik során sosem érzem, hogy felesleges időpocsékolás lenne, majd miután elköszöntünk egymástól és jó kedvűen megyek haza, ott motoszkál bennem, hogy ő mégsem elég jó nekem, valami kis apróság hiányzik belőle. Van egy szint, ami alá nem adom és fölé sem megyek. Mégis azt érzem, hogy akik az általam elvárt szinthez tartoznak, mégsem jók nekem!
Külső szemmel, hol lehet a probléma forrása?
Nem innen várom a csodát, csak érdekelne, hogy mások miként látják ezt a "problémát".
Üdvözlettel: G
