„A ctrl+c, ctrl +v féle levelekre nem válaszolok, és az ő levelei személyre szólóak és kedvesek voltak, ezért sajnálom, hogy nem adott esélyt... - egy betegségből kifolyólag Posztolónk testalkata nem a legszexibb és emiatt szorong. Úgy látja, hogy a mai világban már csak a külalakból ítélnek, és ha az nem címlapra kívánkozó, akkor a pasik esélyt sem adnak.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Sziasztok,
húszas évei végén járó nő vagyok. 6 éve evészavart állapítottak meg nálam, azt is mondták, hogy bulimiás vagyok. Pár terápia után némileg javult az állapotom, de még mindig túl vékony vagyok és az alkatomhoz képest a melleim sem túl nagyok. Egy türelmes és támogató férfit keresek, aki mellett nem feszengek, és őt sem zavarja, hogy a barátnője ilyen. A problémám már nem olyan súlyos, mint korábban, de emiatt még mentálisan gyakran hullámzó a kedvem, ilyenkor nem mindig én vagyok a legjobb társaság. Ezzel tisztában vagyok.
Ebből következik, hogy az önbizalmam sem túl erős. Idén három férfival próbálkoztam, de egyikkel sem történt sok. A legutóbbival szépen leveleztünk, ő lelkes volt, és mondta is, hogy nem zavarja, hogy nézek ki, ha az arcom szép. Pár fotót küldtem, majd a levelezés megszakadt, nem írt többet. Ennek már két hete. Azzal a hülyeséggel áltattam magam, hogy biztos nyaral, de a mai világban, amikor mindenki zsebében ott az okostelefon, ez elég elképzelhetetlen. Különösen, ha valakit meg akarsz szerezni.
A ctrl+c, ctrl +v féle levelekre nem válaszolok, és az ő levelei személyre szólóak és kedvesek voltak, ezért sajnálom, hogy nem adott esélyt...
Hiába mondom magamnak, hogy jobb nekem egyedül addig, amíg legalább lelkileg fel nem épülök, mégis vágyom egy megértő társra, aki a teljes gyógyulásomat esetleg gyorsítaná.
Számomra borzasztó belegondolni, hogy azzal telik el az élet, hogy a másikat keressük. Pedig, ha a férfiak hagynák egyszer, hogy a nő kicsit nő lehessen mellettük, nem járnának rosszul, de a mai világban rögtön a külalakból ítélnek, és ha az nem címlapra kívánkozó, akkor esélyt sem adnak.
Vannak 45-50 éves „udvarlóim” is a neten, de nagyon elkeserednék, ha be kéne látnom, hogy már csak ők az én célcsoportom.
