„Lehet, hogy a havernak egy cafkább kinézetű, számára is elérhető nő volna a megfelelő” – amikor a pasi elárulja a csajának, hogy a haverjai nincsenek megelégedve vele, jogos egy kis idegroham. De az is jó kérdés, hogy mit keres egy olyan férfi mellett, aki simán visszamondja a haverok lehúzó kritikáit?
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Nő vagyok, 27 éves, amúgy Bak, ha ez fontos. Pár hete történt, hogy a barátom hosszas unszolására végre elmentem vele a baráti társaságába. Ő erőltette, hogy be akar mutatni nekik. Nekem ez úgy hangzott, mintha felvágni velem, vagy véleményeztetni akarna. És az utóbbi lett belőle. Hogy végül is melyik, döntsétek el Ti. Rólam: nem vagyok karriermániás, de szeretem a számla legalább egy részét kifizetni, a fodrászt, kozmetikust természetesen magam állom, házias vagyok, takarítok, de nem viszem túlzásba, nem ülök le a tévé elé, ha kell, egymagam lefestem otthon a könyvespolcokat stb..
Volt pár ellaposodott kapcsolatom, de akkor higgadtan megbeszéltük, mi a baj, ki mit szeretne és szétmentünk, nem próbáltuk megjavítani azt, ami végleg elromlott. A következő kapcsolatban már jobban figyeltem, hogyha vannak rossz előjelek, azt minden rózsaszín ködtől mentesen észrevegyem idejében.
Vannak barátaim, de ezek inkább új barátságok, a gyermekkori barátaim szétszéledtek, újakkal találkozni nehezen megy, lehetőségeim korlátozottak, a jelenlegieket egy kezemen össze tudom számolni, a külföld felejtős, az angolom pocsék. Marad ismerkedés szempontjából az itthon. Mindegy, a lényeg, szeretem észrevenni, ha hülyének vagyok véve vagy épp kihasználni akarnak, azt nem engedhetem meg. A következő történt: elmentem a párom baráti társaságába, hajnalig iszogattunk, jól éreztük magunkat, eljöttünk. Másnap délben csak úgy megjegyzi, hogy: - „A haverjaim azt mondták, lehetne jobb nőm is” - és ezt így ahogy van szó szerint visszamondta, bele a pofámba, minden felvezetés nélkül. Nem egy párbeszéd része volt, vagy vita közbeni visszavágás, hanem egy ad hoc kijelentés. Lebénultam. Nem tudtam mit reagálni rá... Először fel sem fogtam. Felkészületlenül ért. Mi célja volt ezzel? Viccnek nem vicc, ez egyirányú sértés, és nem tudom mit tegyek, vagy mit kellett volna. Azért érintett érzékenyen, mert nálunk az évődő viták és szemétkedések eddig nem voltak jelen. Korai is. Szokatlan volt ez a benyögés. Miért és mitől...? Ha tudnám, nem kérdezném, de szeretném ezt megérteni.
Először azt gondoltam, hogy ez egy rossz elszólás, és valójában azt akarta közölni, értékeljem, hogy a lesújtó vélemény ellenére ő mégis kitart mellettem.
Próbáltam valami elfoglaltságba feledkezni és túltenni magam rajta, nem is került szóba többet. Ha igaz is volt, minek mondta el? A többes számot (haverjaim) viszont nem hiszem, vagy erős túlzás. Egy darab haver véleménye lehet. Kijelentése miatt nem érez bűntudatot, mindenhol előfordulnak erősebb vélemények, DE én biztos nem mondanám vissza. Lehet, hogy a havernak egy cafkább kinézetű, számára is elérhető nő volna a megfelelő. Erről lehetett szó. Nem ítélne el egy olyan nőt, akinek nincsenek belső tulajdonságai, se tartása és minden hapsi ölébe beleül. Én nem adtam rá semmi okot, hogy ilyen szemét legyen az a „barát”.
