Az ügyes csávó előbb megvárja, míg a nő beleszeret és csak utána tálal ki, hogy ő valójában családos ember. Van olyan helyzet, amit már nem lehet higgadtan, szép szavakkal lerendezni. Ma megtudhatod, hogy ahhoz is tehetség kell, ha hitelesen szeretnél hülyét alakítani.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Sziasztok,
nem lesz egy hot topic, de azért beküldöm: szeretném felfogni a hasonló gondolkodású családapák lelki világát. Történt, hogy nem rég megismertem egy férfit, a munkahelyemre jött be, ügyfél volt, de nem az enyém. És látta, hogy nézem őt, ő is nézett engem, majd odajött, érdeklődött, beszélgettünk 10 percet, végül megkérdezte, hogy meghívhat-e kávézni valamikor. Rá három napra találkoztunk. Majd többször utána. Egyik alkalommal úgy alakult, hogy a lakásomtól pár utcányira ültünk, és ezt mondtam is neki. Pedzegette, hogy biztos szép lakásom van és megnézné a kilátást.
Nem vagyok gyerek, tudtam mit akar. Felmentünk hozzám és megtörtént a dolog. Boldog voltam, ő pedig szenvedélyes (akkor még nem tudtam, hogy valójában csak kiéhezett). Néha feljött, és ez így ment kb. 3 hétig. Nem sok mindent mesélt magáról, de amit meg okvetlen kellett volna, azt későbbre tartogatta...
Aztán egyik kedden felhív, reggel 9-kor, és elmondja, hogy valójában nős, 2 gyereke is van... Még az a nevetséges mondat is elhangzott tőle, hogy „így látja tisztességesnek, hogy elmondja...” Pont nem. Pont, hogy későn állt elő ezzel. Persze, hogy nagyon gerincesen telefonon tette mindezt. Elmondta, hogy milyen jó volt velem az ágyban és folytassuk, ha akarom. Magyarán: megvárta míg beleszeretek és némi ragaszkodást mutatok, utána tálalt ki. Akkor talán nem fogom olyan hirtelen bontani vele ezek után a dolgot. Csalódnia kellett, mert annyira felhúztam magam, hogy be kellett mennem a vécébe, hogy kicsit emeltebb hangon közöljem vele a véleményem.
Hogy gondolta ezt? Nyakamba varrt egy bűntudatot, és most mit tehetek? Simán nullázzam a magam részét és dobjam ki? És akkor most mit gondol, hogy érzem magam? Világos, hogy mit akart tőlem, illetve, mire használt. Engem ezzel be is kategorizált, elég megalázóan. Most fogunk találkozni, és nem tudom, mit mondjak neki, illetve, találkozzak-e vele egyáltalán? Vannak emberek, akik nagyon rosszul alakítják a hülyét, és pont ezzel csinálnak hülyét magukból – nem belőlem. Nagyon jól tudja, hogy min akadtam ki.