„Csak úgy megnézte a mobilomat, amit a konyhában hagytam. Azt mondtam, hogy akkor én is megnézem az övét” – a pasi lusta és érdektelen, de ha a barátnő holmijai között kell kutakodni, bámulatosan aktív. Posztolónknak az az érzése, hogy párja azon ügyködik, miként szabadulhatna meg tőle.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Sziasztok,
A barátommal 2 éve vagyunk együtt. Ő az utóbbi időben szinte teljesen passzív lett, de 27 évesen ez nemigen normális. A lusta nem is a helyes kifejezés rá, inkább azt mondanám, hogy elkényelmesedett. Hazajövünk a munkahelyről, ő tesped, de csinálhatnánk együtt valamit, legalább hétvégén. De érdektelen. Valamennyi házimunkát csak hétvégén hajlandó elvégezni, ebbe bele is mentem, csak nem egyszer fordult elő, hogy végül én végeztem el. Nem néha fáradt, hanem már mindig az. Pedig egyáltalán nem olyan fárasztó a munkája. Nehezen mozdítható ki ebből a helyzetből. Én nem hajtom őt, mert én sem vagyok az a konyhatündér típus, ha tehetném, hogy valaki főzzön és mosson helyettem, átengedném, de nincs ilyen.
Teljesen passzív. Közös programokra ötletei nincsenek, neki minden fárasztó, nem kezdeményező tulajdonképpen már semmiben. Elvan magában, nézi a tévét stb. Néha ingerült velem, ingerülten válaszol egy-egy sima kérdésemre. Nem könnyű ez a kapcsolat így, nem feltétlenül elviselhetetlen, de elég nehéz.
Mit tudnék tenni? Szeretnék egy aktívabb életet vele közösen. Legutóbb volt egy húzása, amit alig hittem el: csak úgy megnézte a mobilomat, amit a konyhában hagytam. Azt mondtam, hogy akkor én is megnézem az övét. Azt mondta, rendben, de csak az ő kezében nézhetem meg. Nem adta oda nekem. Úgy meg semmi értelme, ezt ő is tudta, így letettem róla. Szóval az egészben az bosszant, hogy már a magántulajdonomat sem tartja tiszteletben. Azt mondta, csak a játékokat nézte az enyémben...
Biztos, hogy más kapcsolatokban is előfordul, talán már két év után is, hogy a másik elkezd így viselkedni. De hogyan tudnék hatni rá? Miért viselkedik így valaki? Vannak napok, amikor normális, de egyre kevesebbszer fordulnak már elő. Gyakran az az érzésem, hogy szándékosan passzív, hogy én legyek, aki kilép ebből ( lévén – és ez is lényeges – az ő lakásában élünk) tehát ő otthon érzi magát.
