Ha a jól sikerült randi után csend van, az még nem jelent teljes kudarcot. Posztolónk magában Romlatlannak nevezte el a lányt, de ezt a meghatározást most minden nap átértékeli. Nem hisz a türelmes várakozásban, és a korábbi rendszeres levelezést követő 1 hét szünetet lerázásnak tudja be.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Legutóbbi kapcsolatom óta kb. egy év telt el. Az akkori barátnőmnek túl nagy szabadságot hagytam, jöhetett-mehetett mellettem, míg ki nem derült, hogy velem párhuzamosan másvalakivel is jár. Nem laktunk együtt, megtehette. Annyi tűnt fel, hogy valakivel írogat és nem én voltam az. Elszédített valakit, akit valószínűleg azóta már dobott is. Amikor egy nőről kiderül - vagy magától mondja - hogy csak tapasztalatszerzésből nagy étkű a férfiak terén, azt nem tudom elfogadni, mert tapasztalatból a kevés is elég, egyes munkákhoz kell a sok tapasztalat : ) ha hivatásos valaki.
Sok mindent meg lehet így árnyaltan fogalmazni.
Nem jó egyedül - alapon vágtam bele a társkeresésbe. Úgy gondolom, hogy a nők egy meghatározó része azért regisztrál társkeresőkre, hogy kiválogassák a Rendkívüli és Tökéletes pasit, és azért a neten, mert a környezetükben valószínűleg eddig ilyet nem találtak, középszerű és átlagosakért pedig fölösleges bárhol is fent lenni, ilyeneket bőven kínál a világ. Sokan unalomból vagy önbizalom növelésből vannak fenn. Arra sosem volt energiám, hogy elhitessem egy nővel, hogy több vagyok annál, mint amennyi valójában.
Megismertem egy lányt, magamban úgy neveztem, hogy a Romlatlan, mert nem tapasztaltam azt, amit egyéb nőknél. Közel 1 hónapon át csak leveleztünk. Nagyon jól kijöttünk egymással. Mindig találtunk valamilyen közös témát. Szinte már el is felejtettem, hogy mit is szeretnék. Minden reggel hosszú levél várt tőle, szinte a napjaim részévé váltak.
Amikor először beszéltünk telefonon, azt mondta, nagyon tetszik neki a hangom. Aztán megbeszéltük az első találkozót. Ami nagyon jól sikerült, mintha már évek óta ismernénk egymást, egy pillanatnyi kínos csend nem volt. Utána alig akartunk hazamenni. Búcsúzóul megöleltük egymást. Látszott, hogy ő is még tényleg szívesen maradna. Utána is írta, hogy nagyon bír és ismételjük meg, szíveket küldött. Ám innentől számítva megszűntek a hosszú reggeli levelek (korábban sokat leveleztünk a bizalomról is). Még csak 1 hét telt el. Megszűnt a kommunikáció. Egyszer hívtam, nem vette fel, utána nem hívott vissza. Minek mutat mást, mint amit mond és gondol?? Tudnék alkalmazkodni, ha tudnám, mi az oka ennek. Írtam neki, hogy ezt most miért csinálja, mi változott. Azt válaszolta, most egy ideig nem fog ráérni. Mennyi az az "ideig"? írt volna konkrét időt akkor... Mit tegyek, hogy rendes válaszhoz jussak, anélkül, hogy követelnék? Mert nekem számít valamit.
Remélem valaki tud valami értelmes tippet adni. Sosem hittem a türelmes várakozásban ilyen téren.
