„Ha úgy gondolok rá, mint a páromra, akkor nem fordulhatok el, hogy az ő dolga, semmi közöm hozzá” – Pedig valamit tenni kell, amikor a csávó állandóan melózik, mégsem keres sokat, amit meg hazavisz, rögtön el is csapja kütyükre, és még a barátnőn is spórolni akar. Ebben a konstrukcióban már csak ráadás egy anyuka, akivel a pasi napi kétszer beszél.
Virágokban gazdag nőnapot!
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Üdv,
A párom, mióta ismerem, folyamatosan dolgozik, még sincs soha pénze. Nem élünk együtt, csak akkor látom, hogy mire szórja el, ha meglátogatom, vagy kvázi elmeséli... Közös programokra nem futja, de új kütyükre mindig. Alig keres valamit, de azt a keveset is rögtön elkölti. Meg az autó fenntartás, egy olyan járműé, amit heti egyszer használ, simán buszozhatna, mindent elérne vele, olcsóbban. De neki kell a kocsi. Nem azt akarom, hogy rám költse, ez sosem volt igényem, de azt látom, hogy sokat melózik, mégsem halad semerre. PlayStation játékokra, meg ilyenekre, mindig van pénz... azt hittem, az ilyen kinőhető 37 évesen, de úgy látszik, örök darab lehet.
Ha közös programokra megyünk, akkor meg mindig az van, hogy ne ide menjünk, mert ez drága. Ne együnk pizzát, mert olcsóbb a fornetti... Többször volt, hogy én hívtam meg. És még nincs vége: az anyjával szoros kapcsolatot ápol, általában a muter hívja, van hogy én is épp ott vagyok, és hosszú percekig cseveg vele, pedig csak reggel beszéltek utoljára, azóta biztos sok fontos dolog történt... De ahogy hallom mindig, a nagy semmiről mesél. „ühüm...igen...aham...” - ő sem élvezi, de végighallgatja. Tudom, egy anya mindig anya marad, és ő már elkönyvelt engem a fiacskája feleségének, de ennek esélye egyre csökken. Nem az zavar, hogy időnként besegít az anyjáéknak, hanem a non-stop kapcsolattartás. Ha meg az anyja piszkálja valamiért, nekem panaszkodik, hogy milyen igazságtalan ez. Az anyjáék is spórolósak, ha kerti munka van, vagy bútorcipelés, vagy garázsrenoválás, őt hívják, ne kerüljön pénzbe. Hát persze. Szeretnék segíteni rajta, de arra esély nincs, hogy hallgasson rám. Néha adnak neki pénzt, de az se tart sokáig. Nyaralni a kapcsolatunk alatt össz-vissz. egyszer voltunk, a Balatonon. Én vagyok a fiatalabb, mégis én érzem magam koravénnek, hogy érettebben és előrelátóbban gondolkozom. Nekem ő a második komolyabb kapcsolatom, inkább nem lecserélni akarom, hanem segíteni, fejleszteni, ha hallgatna rám! Mikor szóljunk bele a másik életébe, ha nem ilyenkor? Meg ha úgy gondolok rá, mint a páromra, akkor nem fordulhatok el, hogy az ő dolga, semmi közöm hozzá.
