Amikor megkapod egy csajtól, hogy normális vagy, helyes és kedves fiú, ám mégis dob, a legtermészetesebb dolog, ha egy kicsit kiakadsz. Posztolónk egyik korábbi nője úgy tartotta, hogy a jó pasi az nem csak úgy van, hanem a nő faragja magának amilyenre akarja, és ez talán még rémisztőbben hatott rá, mint a mostanában előforduló pechszéria.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Biztosan kivívom pár ember ellenszenvét, de így névtelenül mi vesztenivalóm van?
23 éves vagyok, független, átlagos(nak tartom magam). Ismerkedem. Nagyon sokszor megkapom nőktől, akár tőlem kicsit idősebbektől is, hogy mindenben jó vagyok náluk, nagyon bejövök, De mégsem kellek. Ez mi?? Átlagosnak tartom magam abból a szempontból, hogy se stílusilag, se gondolkodásilag nem jellemez szélsőség. A kapcsolataimat abban a meggyőződésben éltem, hogy aki állandóan attól fél, hogy megcsalják, azt meg is fogják csalni, előbb-utóbb. A féltékenység nem az alapvető tulajdonságom.
Nekem sosem volt a célom kizárólag a behatolás, szerintem ezt sok nő megérzi – sok viszont nem, és sírnak, hogy már megint kihasználták őket.
Szánalmasnak tartom azokat a sorstársaimat, akik nagyságrendileg képesek teljesen hülyét csinálni magukból, elképesztő baromságokat véghez vinni egy numeráért.
Azt sem tettem szóvá, amikor azt éreztem, hogy szinte valamennyi eddigi nőmnek mindig volt valami fontosabb, mint én. Még afölött a megjegyzés felett is szemet hunytam egyszer, hogy „a jó pasi az nem van, és csak meg kell találni, hanem a nő faragja magának amilyenre akarja, a kapcsolat alatt.” - biztos ennek is vannak követői. Rám ijesztően hatott a dolog.
Hogy miért siklik folyton félre mostanában sok próbálkozásom, ha egyébként megkapom szóban, hogy én olyan normális, meg értelmes vagyok, azt nem tudom. Szép szavakat kapok, de esélyt azt nem. Volt, hogy megírta a kedves Hölgy, hogy hiányzik, ha nem beszélünk, és rosszul esik neki, ha mással lát, féltékeny volt, miközben SEMMI nem történt köztünk. Sajnos később sem. Ez is egy érthetetlen női izéke. Amikor a nők arról panaszkodnak, hogy állandóan rossz pasikat “vonzanak be”, azon mindig kiakadok: mert ez egyszerűen egy döntés kérdése, amit ők hoznak meg. Férfitaktól ilyen panaszt még nem hallottam, nőktől meg rendszeresen. Egyéb kérdésekben is, amikor szakításról, vagy válásról van szó, sok nő mindig a férfit akarja felelősként kihozni. Szerintem, amikor egy nő benne marad egy bántalmazó/rossz/ elhanyagolt / kihűlt kapcsolatban, az már az ő döntése.
Jól okoskodom?
