„Nem buta, inkább a szorgalma nem túl erős. Van, hogy akkor is megrendel egy felesleges dolgot, amikor pénzszűkében van, amiről azt se tudja, kell-e komolyan” - Posztolónk egy romantikus estét töltött a volt pasijával, majd rá is bólintott az újrakezdésre, ám a régi problémák szépen lassan újra jelentkeztek.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Az exemmel két évig voltunk együtt, kisebb megszakításokkal, az akadályozó tényezők közt pedig szerepelt a távolság, meg egyebek is. Végül április elején szakítottunk, közös megegyezéssel. Nem telt bele sok idő, május közepén (a szülinapján, amikor is felköszöntöttem) egy romantikus este után újra összejöttünk.
Hozzám költözött, mert egyelőre csak így tudta megoldani. Korábban eléggé széthúzó volt a kapcsolatunk, a problémáinkat nem tudtuk megbeszélni, ő se belátni, se megfogalmazni nem volt képes, habár az ágyban minden tökéletes volt. Csak ott. Nem rá hárítom az összes felelősséget, mind a ketten hibáztunk, én is felelős vagyok, bár nem döntő többségben, az könnyen belátható.
Ha ép ésszel felméri a lehetőségeit, működhetett volna – máshogy. A lényeg, hogy újrakezdtük és a régi problémák szép fokozatosan visszakúsztak.
Az emlékek még mindig erősek részemről. Emlékszem, amikor először találkoztunk és én úgy éreztem magam mellette, mint egy 15 éves lány, akit először hívnak el randizni. Rég nem éreztem ilyet.
Gyakran félreérthetően beszélt, és elvárta, hogy megértsem... sok mindent félbehagyott. Ha a fejébe vett valamit, és mondtam neki, legalább gondolja át, aludjon rá egyet, mert ismerem már az előzményeket, és ez is csak időpocsékolás lesz + pénzkidobás, nem hallgatott rám. Nem buta, inkább a szorgalma nem túl erős. Van, hogy akkor is megrendel egy felesleges dolgot, amikor pénzszűkében van, amiről azt se tudja, kell-e komolyan. Volt, hogy engem kérdezgetett, hogy mire lehetne használni...Kell valaki mellé, aki segít neki, de nekem nem mindig van hozzá türelmem.
Azt is tudja, hogy érzékeny a gyomra bizonyos ételekre, és rosszul lesz tőlük, de nem érdekli. Ha diétába kezd, hamar feladja. Kevés az akaratereje, a problémákat meg a szőnyeg alá sepri változatlanul. De azért, mert nem beszél róla, még vannak.
Ő egy elég rossz időszakon ment keresztül májusban, én meg igyekeztem kitartani mellette. Megsajnáltam. Biztosan sok dolgot én gondolok túl, de mindig eszembe jut az is, hogy egyikünk sem a B-tervet választotta.
Szerintem, ha egy férfi tudja, hogy fontos neki a párja, akkor ott nincs szükség semmi külön magyarázatra, tenni fog érte. És nincsenek kételyek.
Most úgy vagyunk, hogy már nem él velem, de sűrűn beszélünk. Nekivágtunk az újrakezdésnek, én bíztam benne, de nem sikerült. Hogyan tudnék segíteni neki ebben a helyzetben? Maradhatunk barátok ezek után? Nem akarom magára hagyni. Köszönöm, ha megírjátok a véleményeiteket.
A.