Posztolónk mindig a kategóriáján belül ismerkedik, nincsenek lehetetlen elvárásai, nincsenek túlzásba vitt álmai, viszont van olyan pohara, ami könnyen betelik. Volt olyan hölgy, akivel a vita gyerekes feleselgetésbe ment át, és volt, aki elvárta, hogy a pasija lustuljon hozzá.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Minden színezet és máz nélkül, őszintén: 42 éves vagyok, átlagos, nem túl dögös, nem túl helyes. De a kategóriámon belül ismerkedek, korosztályban és minden egyéb tekintetben, lehetetlen, vagy túlzó elvárások nélkül. Tudom, hogy mik a lehetőségeim, és ahhoz realistán tartom is magam.
Az utóbbi évek statisztikája: hat hölgyből hat lelki beteg vagy mentálisan kihívásokkal küzdő volt. Ami az elején nem látszott. Plusz, megfigyeltem, hogy sok nő nem bírja elviselni a kritikát – hozzáteszem: a jogos kritikát, amit már muszáj megjegyezned, különben hülyén érzed magadat. Ugyanakkor van bennük egyfajta megfelelési kényszer, ami ideiglenesen működik csak.
Volt, akivel vitázni se tudtam, mert nem értett hozzá, vagy amit ő vitának hitt, az nem az volt, hanem gyerekes feleselgetés: pl.: gyorsan keresett valamit, amivel engem le tudott alacsonyítani, vagy alázni. Olyan dolgot, aminek a vita tárgyához semmi, de semmi köze! Ha ezzel nem ért célt, elkezdett kitalált vádakat alkalmazni, hogy én soha nem tettem ezt meg azt, soha nem részesítettem kellő figyelemben... Aztán a végső petárda: „Én vagyok az egyetlen normális nőd az életedben, és ez nagyon látszik! Látszik, hogy még nem volt dolgod ilyennel, mint én” - A vitából önmagasztalást fabrikált. De igaza van, ilyennel tényleg nem volt dolgom. Ezzel számomra magát árulta el, hogy neki nem volt még olyan pasija, aki mellett ilyen nő lehet. Talán nem is lesz soha. Csak amikor erre ráébred, már nagyon késő lesz. Azzal szemben mer így keménykedni, akibe bele lehet kötni, ezt kipuhatolja az elején.
Aztán volt olyan típus, aki elvárta, hogy hozzá lustuljak, és bizonyos helyzetekben ugyanolyan tompa legyek, mint ő. Amikor észrevette, hogy adott idő alatt sem alakultam hozzá, azonnal dobott. Nem sajnáltam.
A 35 fölötti nőnek a kigyúrt, lóvés „vállalkozó” a zsánere, aki mindent mozgat helyette, és akinek be tud hódolni. (Szerintem, bocs. ) Tényleg nem létezik a kategóriámon belül normális nő? Ilyenkor elgondolkodom, hogy én minek számítok... Tudom, hogy az a nő, aki ennyi idősen egyedül van, ott biztos volt valami törés, vagy válás, vagy örök társtalanság, aminek szintén van nyomós oka. De ez csak fél válasz, amit én sejtek.
Tibor.
