„ Sajnos vannak, akik kifejezetten az elnyomó kapcsolatokban érzik jól magukat, ilyet is keresnek, de ez már más terület” - Bizonyára ötnél azért több pontot is fel lehetne itt sorolni, de Levélírónk az egyértelműbbekre szorítkozott.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
1. Exeken való nyavalygás, vagy állandó összehasonlításuk a jelenlegivel.
Vannak, akik úgy hiszik, hogy a kapcsolat elején mindez még teljesen rendben van. Szerintem meg semmikor és sehogy nincs rendben, ha már új emberrel vagyunk. Megoldás (?) : vagy eltűröd tőle, vagy ha te vagy a panaszos, hagyd meg magadnak a témát. Nem kell mindent kimondani, ami az eszedbe jut.
2. Állandó mobilbámulás a párod mellett.
Ha mindketten csináljátok, az a végstádium.
Megoldás: személyes példám, hogy amikor a párommal vagyok, elő se veszem a mobilt. Nem lehet semmi olyan életbevágó, hogy ne érjen rá utána is. A macskás / autós / vicces videók pedig megvárnak. Ha fontos nekem a párom, ennyivel megtisztelem.
3. A másik múltjának örökös faggatása.
"Kikkel voltál előttem, hányszor és meddig és miért lett vége?"
Megoldás: Semmivel sem fogsz gazdagodni, ha ezt tudod. Ha magától nem mondja, annak is oka van, de ha állandóan feszegeted, irritálni fogja, előbb-utóbb megunja és otthagy.
4. A másik kidumálása.
Ezt nem is kell külön magyarázni. Én a személyiségem és a neveltetésem miatt sem beszélek ki másokat. Otthon is komolyan vettük az intim szférát. És viszonylag ritkán beszélek magamról másoknak. Ellenben nagyon jó hallgatóság vagyok, nem esik nehezemre, így sokan rám öntik a gondjukat-bajukat, mert bizalomgerjesztőnek vélnek. És valamilyen rejtélyes okból néhányan zavarba ejtő részleteket is elárulnak magukról, de van az a típus, aki tök idegeneknek is, csak kibeszélhesse magából.
5. Szabadságkorlátozás. Vagy a másik mozgásterének szűkítése némi kontrollmániával és masszív birtoklásvággyal.
Megoldás: Kérj, és ne utasíts. Ilyenkor is minimum a „légy szíves” formula használata ajánlott. A mindenféle korlátozást a másik csak rövid ideig fogja a szerelem és a féltés jelének érezni.
De ha te vagy az elnyomott fél: ha hagyod, csak rosszabb lesz, mert látja, meddig mehet el, és az soha nem lesz elég neki, tovább fog menni. Próbáld érvényesíteni az igényeidet értelmes párbeszéddel. Ha a másik passzol hozzád, partner lesz benne. Ha nem, akkor jöhet a búcsú, már ha te is ezt szeretnéd. Sajnos vannak, akik kifejezetten az elnyomó kapcsolatokban érzik jól magukat, ilyet is keresnek, de ez már más terület.