Fedezd fel és használd!  Ha lazán ismerkednél, barátkoznál, de nyitott vagy egy kis extra kényeztetésre is, akkor a Barátság Extrákkal kapcsolat passzol hozzád. Aki még nem tudja: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.

Adott egy férfi és egy nő, akik 25 éves koruktól 4 éve együtt vannak. Sokáig albérletben laktak és aki albizott már, az tudja, milyen kiadásokkal és áldozatokkal jár. Ezt az életmódot csak egy évig tudták fenntartani. A férfinek lett egy lakása, a barátnője hazaköltözött a szüleihez. Én vagyok a történetben a férfi.
(Azért így kezdtem, hogy általánosabb legyen, így talán könnyebb találgatni.) Mondom, hogy költözzön hozzám, éltünk már együtt, semmi meglepetés nem lesz, ...de nem. Viszont nálam sokkal többet van, mint otthon. Van, hogy hosszú napokig, akár hetekig is nálam van, a melóból néha ide jár „haza”. Neki fontosabb az én-idő, ő mondta, hogy emiatt sem akar összeköltözni, merthogy szeret egyedül is lenni, de most mégsem ez történik. Hanem az, hogy tulajdonképpen együtt élünk. Akkor távozik, ha rájön valami – nem tudom, mi.        

               Mi elől menekül? A közös élet felelősségétől? De az most is van valamennyire. Tehát nem is az van, hogy pont azért nem akar együtt élni velem, mert már éltünk együtt és elég volt neki. Így nem tudom, mi van nála. Ez nekem így nem megoldás, hogy ha kedve van, jön, ha valami rájön, hazahúz. Eddig nem tudtam rajta fogást találni, mert van egy kedveskedő stílusa, amivel lekenyerez.
Én beszéltem erről a párommal, mondja, hogy konkrétan semmi nem köti az otthonához. De neki kell pár év, míg anyagilag összeszedi magát. Ez a válasz a kérdés ügyes kikerülése volt. Nincs sok pénzünk, de lehetetlen is félretenni fiatalon. Saját lakást akar, de a mai viszonyok közt ez nem egy gyorsan elérhető álom. Akár még Budapest vonzáskörzetébe tartozó városokba is költözne, ha jó a tömegközlekedés. De a helyzet erre még nem igazán érett meg.
Ő elég kreatív, és van egy kis gépfüggése is, a laptop állandóan nála, van, hogy éjfélig is előtte ül. Akkor is, ha nálam van.
Vannak barátai, és neki a melója a hobbija is, így szerencsés, viszont nem fizet valami jól. Így visszaolvasva, nagyon fekete és fehér a helyzet, de ki vagyok én, hogy megfosszam a választási szabadságától, vagy utasítgassam. Csak jobb belátásra szeretném téríteni, hogy az, amitől menekül, voltaképp jelenleg is abban él. Általában mindent megbeszélünk, de ezen nem tudunk átlendülni, ezt mindig kikerüli. Mégis én nem lennék elég jó neki valamiben? Sok megpróbáltató helyzetben is kitartott mellettem, de ha egy ilyen egyszerű területen nem lát be valamit, kizártnak tartom a változást rövid időn belül. Vannak vitáink, igen, de hol nincsenek? Ezek nem nagy dolgok, de ha egyszer betelik a pohár, az csak azért lesz, mert összeadódott benne, vagy bennem, a sok kis apróság. Ezért nem akarom ezt sem csak úgy szőnyeg alá söpörni.