„Míg fölértem hozzá, legalább 4x csörgött rám, de tömegközlekedtem (hát autóm sincs,) ő elkezdett poharazni, és teljesen elázott, mire megérkeztem” – Az is kínos lehet, ha saját lakás hiányában a családi házban intézi valaki a találkozókat, de az még kínosabb, ha egyes nők lakás alapján választanak pasit.
Fedezd fel és használd! Érezted már igazán felszabadultnak magad társkeresés közben? Lépj be a Csajok és Pasik közösségébe, hogy az ismerkedés igazán könnyed legyen! Aki még nem tudja: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Így, 33 évesen, még mindig nem sikerült elköltöznöm otthonról. Így névtelenül bevallhatom... Ez van. Nem vagyok rá büszke. A családunk sosem volt módos, én se keresek sokat, albérletben nem gondolkodhatok, mert annyira elszálltak az árak. Abban a házban élek, amiben felnőttem. Viszonylag tágas, hoztam már fel barátnőt, de azért mégis kínos, mégse az igazi ott intézni ezt. Amiért írok, az az, hogy sok nőnek számít a saját pecó. És valahol megértem. A nálam idősebb nőkkel folytatott levelezésemben is kijelölték, hogy nem elvárás, de valamennyire számít. Jelent valamit.
De nem az én hibám. Ha lenne annyi pénzem, hogy innen elköltözzek, megtenném. Új munkahelyet nem akarok, megfelelő, ami van. Nagyon messze költözni, csak egy olcsó albi miatt, azt sem akarom, mert akkor mindent hátra kéne hagynom. De azt azért elvárom, hogy én legyek neki szimpatikus, ne a lakásom „megfelelő” vagy „elmegy” kategória.
…
Az persze kínos, ha a nőnek van lakása, és én megyek hozzá légyottozni, mert így látja jobbnak: ehhez kapcsolódik egy vicces történet. Tavaly kavartam egy negyvenes nővel, aki kicsit piás volt, és míg fölértem hozzá, legalább 4x csörgött rám, de tömegközlekedtem (hát autóm sincs,) ő elkezdett poharazni, és teljesen elázott, mire megérkeztem. Ő elaludt, én hazajöttem.
Szóval, mit lehet tenni, ha a sors nem a jó lapokat osztotta le valakinek?