„Féltékeny szinte egyáltalán nem vagyok, és volt, hogy egy lány pont ezt rótta fel nekem, ezt kifogásolta” - A srác beismeri, hogy a tartós kapcsolatok nem neki szólnak, viszont minden barátnőjét szerette, míg el nem jött egy pont, amikor úgy érezte, tovább kell lépnie. Nem csalja meg őket soha, ennyi tisztesség azért szorult belé, csak épp nem bírja már tovább a kötöttséget egy idő után.
Fedezd fel és használd! Érezted már igazán felszabadultnak magad társkeresés közben? Lépj be a Csajok és Pasik közösségébe, hogy az ismerkedés igazán könnyed legyen! Aki még nem tudja: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Üdv,
nem rég szakítottam a barátnőmmel és nem miatta lett vége. Annyi felhozható a mentségemre, hogy az igazat mondtam neki. Nincs más nő, nem csaltam meg, de vele se akarok lenni. Nálam eljön egy idő, amikor le kell lépnem. Hogy most egyedül lennék. Én vagyok a hibás, mert bennem már fiatalon előjött, hogy nem a monogámia lesz az életcélom, és emiatt senkit nem akarok becsapni, főleg olyat, aki nem érdemli meg. Ez nálam nem olyan, amit ki lehet élni és annyi volt, mert ha csak végigmegyek a városon, vagy bemegyek egy plázába, ösztönösen megnézek minden nőt. És kevés tart vissza attól, hogy rájuk mozduljak.
Ezt nevezhetjük átlagos férfi ösztönnek is, nevezhetjük sok másnak is. Egy nő nyilván ezt negatív jelzőkkel illetné, és igaza lenne. Talán kapcsolódási gondjaim lehetnek, ...egyik exem már kielemzett, hogy nem érzek úgy, nincs bennem elköteleződési hajlam, félek a mélyebb társkapcsolattól stb.. Nem tudom, ebből mennyi lehet az igaz, én nem így érzem, vagy nem ilyen részletesen és mélyen. Mert míg együtt vagyunk, őszintén szeretem.
Ebből fakad, hogy féltékeny szinte egyáltalán nem vagyok, és volt, hogy egy lány pont ezt rótta fel nekem, ezt kifogásolta :) pedig fordítva szokott lenni.
Az aktuális barátnőim mellett szex közben nem fantáziáltam másról, de amikor már érzem, hogy ismerem minden testrészét és mozdulatát, beáll az a bizonyos érzés...és elmúlik bennem valami. A varázs, vagy nem tudom, mi. Ehhez egy olyan érzés is társul, hogy egyedül akarok lenni, senki nem kell.
Néha szeretném életem minden óráját úgy élni, ahogy nekem jó és nem alkalmazkodni senkihez. Ez is egy hibám, tudom. És nem egészséges nézet, így 30 felé sem... ahogy az se, hogy valaki ennyi idősen jön rá, hogy ez nem fog nagyon változni nála. Ugyanakkor hiszek abban, hogy jöhet egy olyan nő, aki megváltoztat, és aki mellett én is meg akarok változni, de nem úgy, hogy erőszakot veszek magamon, hanem valahogy minden simán megy majd.
Nincs bűntudatom, mert senkit nem csapok be. Én ilyen vagyok. Sokan vannak úgy, hogy inkább kalandoznak és tudják, hogy nem nekik való a megállapodás. Ha manipulálni akarnak, azt viszont azonnal megérzem és korábban lelépek. Ez van.
Egyéb furcsaságaim is vannak, mert engem a feltűnően színes és nagy műkörömtől kiráz a hideg, nem tudom, miért, mintha valami játékbabának lenne az extrém tartozéka. Ugyanígy vagyok a túl sok rúzzsal meg túl sok sminkkel, vagy a nagyon babás kinézettel, de ez már egy másik levél lenne...
Köszönöm a válaszokat.