„Azzal nyugtatom magam, hogy nem az van, hogy nem érdekli a dolog, hanem ő ilyen, és valóban nem érti a problémát, és máshogy éli meg” – Posztolónk úgy érzi, ha szólna a párjának azért, mert elhanyagolva érzi magát, legfeljebb csak valami erőltetett gesztust kapna, ami viszont mindennél rosszabb lenne.
Fedezd fel és használd! Érezted már igazán felszabadultnak magad társkeresés közben? Lépj be a Csajok és Pasik közösségébe, hogy az ismerkedés igazán könnyed legyen! Aki még nem tudja: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
A névtelenséget kihasználva leírnék egy pár dolgot, ami jelenleg foglalkoztat. Még 1 éve se tart köztünk ez a viszony. Miattam hagyta el az előző nőjét. A probléma az, hogy már ilyen rövid idő alatt is ellustult, belekényelmesedett ebbe: vagyok neki valahol, és elég is a tudat. Ezt a kapcsolatot szinte már csak én tartom fenn érzelmileg. És ez így elég megterhelő. Azt mondja, mindig dolga van, ezt el is fogadnám, nem várom el, hogy kizárólag körülöttem forogjon.
Csak egyedül érzem magam, mert nem látom a szándékot. Ott tartunk, hogy napokig eszébe sem jutok, várom, hogy olyan dolgot mondjon, vagy tegyen, amiből azt érzem, kapcsolatban vagyunk. Ha szólnék érte, nyilván kapnék valami erőltetett gesztust. Nem szoktam hozzá, hogy elhanyagolva érezzem magam, és nem is szeretnék hozzászokni.
Még nem tartok ott, hogy mindezt azzal viszonozzam, hogy már engem se érdekeljen, mi van vele. De ha eljutok erre a szintre, akkor számomra ott lesz vége. Arról nem is beszélve, hogy mikre lehet ilyenkor gondolni…? Azzal nyugtatom magam, hogy nem az van, hogy nem érdekli a dolog, hanem ő ilyen, és valóban nem érti a problémát, és máshogy éli meg..