„Egy éjszaka alatt többet adott nekem, mint a volt barátom 2 év alatt” – az új pasival csodálatos éjszakát tölt el mai mesélőnk. Akkor még nem sejti, hogy lovagjának szíve még mindig a kövér és buta ex-csajáért dobog. A lány lassan ráébred, hogy csak szexre kellett...
Breaking news: jövő hét hétfőn startol új nyereményjátékunk, melyet a Heineken jóvoltából indítunk: 1 héten át keressük a legjobb sztorikat. A játékban háromféle poszt vehet részt: 1. A legjobb randira hívós, 2. Álomrandi, 3. Vicces randi. A versenybe 3 db. sztori nevezhet, hétfőn, szerdán és pénteken olvashatjátok majd őket. Az első 3 beérkező történet játszik: ne várjatok sokat, nehogy lemaradjatok. A hét végén összesítünk, és annak a posztnak a gazdája, akinek a legtöbb kommentet sikerült felhalmoznia, 1 rekesz Heinekent kap! Akinek pedig nincs még saját, ütős kis sztorija innen szemezgethet néhány tuti gyöngyszemet.
Sziasztok. Én is, mint a többiek, rengeteget gondolkoztam, hogy írjak-e, de most eljött az ideje, mert a körülöttem lévők már normális tanáccsal nem tudnak szolgálni. Mindössze 18 éves vagyok, és a sztorim december közepén kezdődött. Az egyik barátnőm rávett, hogy menjek vele bulizni - bevallom, nem sok kedvvel - de elmentem a kedvéért. Megismerkedtem egy sráccal, akivel úgy indítottunk, hogy nem kell komoly kapcsolat egyikünknek sem. Aznap este csak csókolóztunk, ugyan hívott magához "aludni", de mivel nem lehet könnyen ágyba cipelni, nemet mondtam. Egy sziával ért véget az esténk, azt hittem, hogy többet nem is látom. Rá pár napra már furdalt a kíváncsiság, hogy vajon gondol-e rám, esetleg keres-e.
A srácot nevezzük Robinak (19). Hosszas kutakodás után megtaláltam facebook-on, bejelöltem, de semmi nem történt egészen január elejéig. Házibuliba invitáltak, és a fő szervezőnek mondtam, hogy Robit mindenféleképp hívja el. Azonban aznap este én eldöntöttem, hogy elmegyek arra a szórakozóhelyre, ahol mi megismerkedtünk. Vártam a buszra, én felszálltam, ő pedig le. Az ideg megölt, hogy miképp lehetek ekkora szerencsétlen. Odaértem, gyors telefonálgatás, hogy küldjék már őt is bulizni, nem fogja megbánni. Másfél óra múlva megjelent, a szívem kiugrott a helyéről. Beszélgettünk rengeteget, majd azon kaptam magam, hogy összesimulva táncolunk, és csókolózunk. Hajnalig maradtunk, aztán elkezdett ostromolni, hogy szeretne velem aludni. Egész éjszaka kattogott az agyam, hogy menjek-e, vagy sem, de inkább megbánom, hogy megtettem, mintsem azért bánkódjak, mert nemet mondtam. A buszt lekéstük, 13 km-t gyalogoltunk hajnalban, de az egészet végig beszélgettük és röhögtük. Aznap nem történt semmi sem. Rá 4 napra újra találkoztunk, ahol aztán lefeküdtem vele... Egy éjszaka alatt többet adott nekem, mint a volt barátom 2 év alatt, képzelhetitek. Onnantól kezdve elindult egy lavina: órákon át beszélgettünk telefonon, sms-ek, msn... Ez ment körülbelül 2 hétig, aztán ő benyögte, hogy neki a volt barátnője kell. Azt hittem, hogy leesek a székről. Tudni kell, hogy a volt barátnője 19 éves, és még csak 11.-es, tehát nem az intelligenciájáról híres. Kövér is, az arca sem szép, ráadásul meg is csalta Robit, nem egyszer. Tehát le lettem koptatva nagyon gyorsan, de szolidan. Akkor felfogtam, hogy csak szexre kellettem. De nem ilyen egyszerű a történet. Rá egy hétre vége lett a nagy románcnak - felmelegítve csak a töltött káposzta jó... - és megint én lettem elővéve, holott előtte megfogadtam, hogy engem már nem fog érdekelni, velem ezt senki nem teheti meg. Tojtam rá magasról a "fogadalmamra", ismét találkoztunk, felejthetetlen éjszakák sora következett, aztán egy nap megkérdezte, hogy nem szeretnék-e a barátnője lenni. Örömmel mondtam igent. Sohasem voltam olyan lány, aki 1 nap után kimondja, hogy szeretlek, és ő sem olyan. Pár alkalom után azonban már csak repkedtek a szeretlekek. Nekem a szívemből jött, később kiderült, hogy ő is szívből mondta. A következő két hét maga volt a megváltás: rózsaszín felhők, csodás együtt töltött napok, a Valentin-nap... Múlthéten beteg lettem, de szombatra elhívtak egy szülinapi buliba, ahova csak azért mentem el, mert az enyémen is ott voltak, gondoltam, így illik. Írtam neki pár sort, hogy itt és itt vagyok, ezzel a társasággal, ekkor megyek haza, mire éjfél után olyan üzenet várt, hogy ő leszar engem és nem érdeklem már, elveszett a bizalma velem szemben. Nade kérem, ennyi miatt? Írtam neki egy hosszú levelet, hogy mit gondolok erről az egészről, amire még reggel azt mondta, hogy nem fogja elolvasni, azonban este már írt, hogy elolvasta, de holnap menjek a cuccaimért hozzá, ennyi volt. Elindultam gyomorideggel hozzá, összeszedtem a cuccaimat, de elkezdtünk beszélgetni. Kiderült, hogy nem ez a dolog volt a fő bűn, hogy elmentem bulizni, hanem a volt nője. Talán újra összejönnek... Kérdeztem tőle, hogy működni fog-e szerinte, de választ nem kaptam. A megszokás valóban ekkora úr? Képes inkább visszatapsolni egy régi, már-már kihűlt szerelembe, mintsem az újat válassza?! Annyival váltunk el, hogy fogunk mi még találkozni, és ugyanúgy akar velem beszélgetni, mint eddig. Döntésképtelen vagyok: hagyjam az egészet a francba, vagy várjak türelmesen, míg rájön, hogy én kellek neki? De ha már kétszer megcsinálta, akkor megcsinálja harmadjára is. Fogalmam sincs, mitévő legyek. Üdv: Bernadett
Az utolsó 100 komment: