„Tapasztalatom szerint nagyon sok férfi és nagyon sok nő addig jut el, hogy a másik a hibás! Én abban hiszek, hogy mindig mindkét fél hibás” - gyakori, hogy a nőnek egyáltalán nem az a baja, ami miatt látszólag hisztizik, és nem attól van orgazmusa, amit a pornófilmek sugallnak. Következzen a férfi, aki dugópajtást akar, de visszatér egy tükörért.
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Előző A férfi dugópajtást akar, a nő párkapcsolatot hozzászólásomban arra a konkrét nőre és konkrét férfira gondoltam, akik szerepeltek a nem általam írt Nem ő kell nekem… című posztban. Rengeteg komment érkezett, mivel több blog átvette, összesen több száz egyetlen nap alatt. Sok pozitív, sok negatív is. A negatív kommentek egy részével teljesen egyetértek, más részével csak részben. Az utóbbi hónapokban az a szubjektív! tapasztalatom, hogy itt (CsP) a kommentek tartalma nagyon leegyszerűsödött, és kevéssé árnyaltan szemlélik a posztok párkapcsolatait. Többen felvetették (nem feltétlen ezen az oldalon), hogy a nők miért maradnak azzal a férfival, aki nem becsüli meg őket, és nem párként bánik velük?
Ennek nem csak az lehet az oka, hogy lusta mást keresni, nem csak az lehet az oka, hogy fél, nem talál jobbat/nem talál senkit. Nem csak az lehet az oka, amit itt rendszerint írnak, hogy tudniillik a nő csúnya és ápolatlan. (Vannak modellek is, akiket mégsem szeret eléggé a párjuk…) Esetleg előfordulhat, hogy a nő szereti a férfit például. De az is lehet, olyan sérülései vannak gyerekkorából, hogy folyton elutasították, így számára egy elutasított állapotban létezni egy párkapcsolatban bár fájdalmas, de mégis ismerős, és ezáltal otthonos érzés. Sajnos nagyon sok rosszat, velünk való rossz bánásmódot megszokunk gyerekkorunkban, amikből később rendkívül nehéz kitörni. És még számtalan oka lehet, hogy miért marad. Nade - kérditek, - miért szereti a férfit, azt a férfit, aki nem imádja őt? Sokan tudják szeretni a méltatlan gyerekeiket is… (Mások viszont megszakítják velük a kapcsolatot.) Miért ne lehetne egy méltatlan párt szeretni? Lehet, azért szereti, mert sokszor kedves a férfi, stb.
Egy kommentelő írja nagyon találóan: „Van egy alapgond, ami miatt a pasit (már) nem érdekli annyira a nő. A nő ezt megérzi, hisztizik, és onnantól a pasi úgy tesz, mintha a hiszti maga lenne a gond.” A H-alapszabály: egy ember sosem hisztizik ok nélkül, egy gyerek sem. Azzal, hogy azt állítod, ok nélkül hisztizik, nem oldottál meg semmit! (Az viszont gyakori, hogy egyáltalán nem az a baja, ami miatt látszólag hisztizik.)
Tapasztalatom szerint nagyon sok férfi és nagyon sok nő addig jut el, hogy a másik a hibás! Én abban hiszek, hogy mindig mindkét fél hibás. Mindig. Így amikor az van bennem, hogy csak a másikat tartom hibásnak, akkor tudom, hogy nincs igazam.
Azt szerettem volna megírni, hogy ha egyszer csak egy férfi azt látja, hogy a nője folyton veszekszik, akkor SIMA ÖNZÉSBŐL sem hatékony az a viselkedés, hogy elmegy a kocsmába és a haverjának elpanaszolja, hogy milyen szemét a nője. Ez semmilyen pozitív eredményre nem vezet az alapprobléma szempontjából. Viszont ha elgondolkodna akár férfi, akár nő azon, hogy: ÉN MIT tettem, hogy a másik ilyen állapotban van? Vagy mit nem tettem, mit mulasztottam el? És ha képesek vagyunk belenézni a tükörbe, akkor bizony MINDIG találunk nem is egy okot, cselekedetet, mulasztást, amikért bizony mi vagyunk a felelősek. Ne azt mondd, hogy: a nőm sárkány lett. Hanem kiálts föl: hogyan lett mellettem az eredetileg kedves nő egy sárkány? Ha nő, ha férfi valaki, valószínű csak a saját viselkedésén tud változtatni (HA tud), a másén nem. A saját boldogságunk szempontjából pazarlás kizárólag a másik hibáztatásánál elakadni.
Ezt mindkét nem megkérdezheti magától: Mit tettem, hogy a másik boldog legyen? Hisz ha boldog, tuti nem veszekszik.
Egy másik kommentelő írta: „Valakit vagy szeretünk, vagy nem, ennyi az egész.” Ezen sokat gondolkodtam, és egyetértek. Talán még jobban egyetértek, mint gondolom, hogy mennyire. Volt kommentelő, aki ezt írta, ami amúgy a kereszténység megfogalmazásában a leggyakoribb: „a szeretet nem érzelem, hanem cselekvések sorozata”. Én ebben nem hiszek. Azt tapasztalom, tényleg igaz, hogy szeretet vagy van, vagy nincs. Szerelem vagy van, vagy nincs. És ez nem rajtunk múlik. Mondjuk szerintem Istenen múlik. De ez az én szubjektív elgondolásom, nem tudom bizonyítani, mert nem is lehet. Azt gondolom: Isten vagy ad szeretetet vagy nem.
Már látom a gúnyos kommenteket… Úristen, de tudtok gúnyolódni! Miért is? A gúny talán mindig önmagunk nem elfogadásáról szól. Boldog ember nem gúnyolódik. (Kihívás: gúnymentes kommenteket tudtok írni?)
Ha nincs szeretet, szerelem bennünk valaki iránt, akkor kuka (szakítás)? Ha viszont van bennünk szeretet/szerelem, akkor extrém módon sok mindent eltűrünk? Hogy van ez szerintetek???
Van, hogy egy kapcsolat nagyon szépnek indul, és ha látnák a felek, hova jut 10 év vagy 10 hónap múlva, egyszerűen nem hinnék el. És van, hogy nagyon csúnyán indul egy kapcsolat, és valami szép lesz belőle. Talán ez a sokkal ritkább. De nem lehetetlen. Már csak ezért sem lehet semmit általánosítani, ugyanakkor nem tudunk máshogy fogalmazni. Hisz egy posztban nem lehet 3 milliárd kapcsolatot bemutatni.
Nem csak az lehet az oka a férfi szakításának, hogy nem jó a szexuális élete a párnak, sok pár szakít úgy, hogy azt mondják, a szex stimmelt, sőt csak a szex volt jó. Túl sokat hallani, hogy a nőnek érzelmek kellenek, a férfinak szex. De ez POKOLIAN NEM IGAZ. A nőnek érzelmek kellenek a szexhez. De nem szex helyett, hanem a szex előtt, alatt és után. Egy jutjubhíres keresztény prédikátor azt ajánlja a férfi agy–női agy előadásában, hogy ha a nők a férjüknél valamit el akarnak érni, például, hogy valami házimunkát elvégezzenek, akkor helyezzék kilátásba a szexmegvonást, ha nem végzi el. Nem értem, ez kőkemény játszmázás egyrészről, másrészről, miért büntetné magát a nő szexmegvonással??? Ez egy őrült sztereotípia, hogy a nők nem szeretik a szexet. Mi van, ha ez nem nemfüggő, hanem egyénfüggő? És talán sok nő éppen a számos rossz tapasztalata és a szerelem megtapasztalásának hiánya miatt vált frigiddé.
Urak, ha sok nő nem eléggé jó az ágyban, nem lehet, hogy ennek ti is az okai vagytok? Nem lehet, hogy azt hiszitek, attól van orgazmusa a nőnek, amit a pornók sugallnak? (A női orgazmus 80%-ban abból áll, ha a nő megbecsülve érzi magát, és ha érzi, hogy rajong érte a férfi és imádja. És a többi 20% sem a csípő erőteljes lökéseiből.)
Nem lehet, hogy a hölgyek az okai annak, hogy nincsenek megbecsülve? Például azért, mert sokan összejönnek anélkül férfiakkal, hogy a férfi bármi erőfeszítést tett volna a kapcsolatért. Nem lehet, hogy ha az ilyen férfiakkal egy nő se jönne össze, akkor előbb-utóbb a férfiak nagy része csak észrevenné magát, hogy évek óta egy nőnek sem kell… (Forradalom: péntek délben minden nő szakítson a nem elég jó párjával!!! Egyszerre!)
Utóirat: abszolút etikátlannak tartom, hogy nem írok a saját kapcsolataimról. Ez van. Majd tán egyszer. Lenne mit. Sok szépet is. Viszont van egy szenzációs instant trükk, ajánlom, bárhol használható, bármikor: Akinek jó, vigye el a gondolatokat, akinek nem jó, ne morogjon, hagyja a fenébe azokat, és napozzon inkább! Amúgy a kommentelők többsége sem ír a saját kapcsolatairól… Szóval nem vagyok unfer mégsem. Okoskodó vagyok és hosszú. De attól még lehet, hogy stimmel néhány állításom.
