Két nő titkai közt őrlődtem

2009. október 03. 07:07 - Panni CsP

"Szép lassan leszoktam a lányok nézegetéséről, ám egy napon kaptam egy jelölést a Csajok és Pasikon." Így kezdődött egy szerelmi sokszög, amelyben minden benne volt, amelyet a műfaj kínál: hormonok, titkok, bulik, véletlenek, szakítások, hullámlovaglás, depresszió, újrakezdés. Hosszú és izgalmas történet következik. 

 

A következőkben leírom a saját nyári történetemet. Egészen friss a dolog. Lesz benne minden, mint a moziban: internet, véletlen, távkapcs, lámúr, szakítás, ámítás - aztán Sziget, lámúr, fent-lent, majd megint fent, no természetesen legvégül lent, jó mélyen. Én, a történet fiú szereplője (22 éves vagyok, egy faluban élek)  Budapesten tanulok egyetemen. A történet hosszú lesz, öveket bekapcsolni.

A történet nyár elején indul, amikor is majd másfél éve tartó, a végére erőteljesen kihűlő és megfeneklő kapcsolatom véget ért. Még a szakítás előtt ismertem meg a Csajok és Pasik nevezetű alkalmazást és jóbarátom hatására használtam is rendesen. Pár napig aktívan rajta voltam, majd kevésbé érdekelt a dolog, nem vettem igazán komolyan, nem hittem, hogy bármilyen értelmes kapcsolatra lelhetek vele. Szép lassan leszoktam a lányok nézegetéséről, főleg mert utánam senki nem érdeklődött.  Ám egy szép délután kaptam egy jelölést, ő lesz a történet főszereplője. Kép alapján egy aranyos, iwiw profil alapján egy nagyon laza, életvidám lányzót ismerhettem meg, aki tőlem messze vidéken lakik, illetőleg még messzebb egyetemista (21 éves, medika, nevezzük L.-nek) Pár bohó üzenet után nem erőltettem tovább a dolgot, bár kimondottan jól esett, hogy van, aki érdeklődik utánam. Két napra az első üzenetek után egy vidéki városba mentem dolgozni a hétvégére, egy fesztiválra, gyakorlatilag menekültem az akkori barátnőm elől. (21 éves, szintén medika :P nevezzük K.-nak) Addigra pár szakítási kísérleten túlvoltunk, bár még együtt, de a mindennapossá váló hisztik és a vizsgaidőszak miatt már az én részemről majdhogynem végképp külön állt a kapcsolati zászló. A fesztiválon megismertem egy srácot, aki hasonló helyzetben volt: se veled, se nélküled kapcsolat, részéről nulla szerelem, barátnője a hisztik kifogyhatatlan tömkelege. Nagy hatást gyakorolt rám a vele történő beszélgetés, döntöttem, hogy ez nekem nem kell. Ehhez még hozzátartozik, hogy a szemközti pultból egy nagyon helyes lányka mosolygott rám, többször is egyértelművé téve, hogy tetszem neki :) Amikor hazaértem, először K.-hoz tértem be, újabb hiszti hullám fogadott, ami nem volt túlságosan meglepő :) Rettenetesen leszívott a meló, motiválatlannak és magányosnak éreztem magam. Na akkor már ennek, vége, jött a bejelentés újra, hogy most már én nem kívánok ebben részt venni, ne húzzuk tovább, zárjuk le végleg. Úgy éreztem akkor, hogy békésen, harag nélkül váltunk el vele. Mikor végre hullafáradtan hazaértem, első dolgom volt megtekinteni az iwiwes alkalmazást. Újabb érdeklődő üzenet várt L.-től, amire készségesen válaszoltam, innentől már csak egy lépés volt az msn-en való beszélgetés. Kezdetben rettentő hűvösen és szándékoltan idiótán viselkedtem vele, ecsetelve rossz szokásaimat (pl. számítógépes játékok:) illetve kevésbé jó családi körülményeimet (anyum kórházban...) Nem riasztották meg ezek, illetve nagyon hamar kiderült, hogy nagyon is egy hullámhosszon vagyunk. Közös zenei érdeklődés, közös kedvenc számok, nagyon is hasonlító középiskolás évek :) Órákat beszélgettünk, beszámoltunk egymásról, majd a szakításainkról is. Én teljes mértékben túl voltam a régi barátnőmön, elmondása szerint ő is a saját kapcsolatán. Jónak tűnt a dolog:) Gyorsan telt az idő és én újult erővel folytattam a nyári projectünket, amit jóbarátommal közösen eszeltünk ki. Vettem webkamerát, nos mozgóképen még bájosabb volt, mint a profiljára feltöltött képeken. Úgy tűnt, én is tetszem neki - ezért aztán némi közbenjárás után lebeszéltünk egy találkát Budapestre. Míg vártuk a találkozást, sms-ek, késő éjszakai telefonok - bezsongás keményen. A találka előtt persze halálra idegesítettem magam: tudva, hogy a netes ismeretségből mennyire kevés az esély arra, hogy bármi is kialakuljon. Nos, tévedtem. A találkozás után, amint elmúlt a kezdeti idegesség (ő egy fejjel magasabb nálam) hihetetlen sebességgel történtek az események: budai kiskocsmában jóadag sör elfogyasztása után megkérdeztem, eljönne-e velem nyaralni? Igent mondott, majd további sörök után buli a Zöldpardonban. Sok ideje először jól éreztem magam egy buliban, felszabadultan tomboltam amíg csak lehetett. Előtte évekig eszembe nem jutott volna betenni a lábam oda. Pontosan azokat a dolgokat bírtam produkálni vele, amiket előtte K. mellett nem. Úgy éreztem, bármilyen helyzetben jól érzem magam vele és talán így is volt. A zp után pedig már kézen fogva és erőteljesen lerészegült állapotban irány jóbarátomék albérlete, ahol összebújva alvás. Másnap meglátogatta barátnőjét és rá egy napra már hozzánk jött, hogy felpakoljam a cuccaimat és menjünk nyaralni a Velencei tóra. Szüleim kedvesen fogadták, bár kicsit nagyot néztek, hogy nem K.-val megyek nyaralni. Persze itt megjelentek az első intő jelek, hogy nem minden jó és szép: a szüleinek nem volt hajlandó elárulni pontosan hol is van, azt hazudta nekik, hogy a barátnőjénél! A nyaralás során még jobban megismertem, beszámolt a családi helyzetéről, hogy otthon mennyire nem értik meg és, hogy egész életében menekült onnan. Magamban letudtam így a hazugság dolgot és teljes szerelemben töltöttem vele a nyaralást. Nagyon tetszettem neki, külsőleg, értelmileg, érzelmileg... ezt többször is szóvá tette, hogy végre olyan barátra lelt, aki bár romantikus és érzelmes, de mellette képes reálisan látni az életet. Pontosan tudtam, hogy távkapcsolatnak nézek elébe, de nem vívódtam sokat, hogy belevágjak / belevágjunk-e. Bíztam benne, hogy képes leszek rávenni, hogy béküljön a szüleivel, hogy legyen őszinte velük. Bíztam magamban, hogy rám érdemes lesz várni, míg elvégzem a maradék egy félévemet a gyakorlatig. Velence csodálatos volt, minden történés elevenen él bennem.  Mind szellemileg, mind testileg egymásra hangolódtunk így a szex is nagyon jól sikerült. Bár nem szerettem volna elkapkodni a dolgot, de nem nagyon bírtunk ellenállni egymásnak. Rózsaszín köd le, hazafelé a vonaton G'n'R és a tökéletes boldogság... L. amint tehette, meglátogatott. Nem engedte, hogy én menjek hozzájuk, korainak tartotta. Egyedül a nővérének 'árult' el, ha hozzám jött, aki persze egyáltalán nem volt jó véleménnyel rólam, se róla. A szüleinek hazudott arról, merre is van valójában. Kezdett kimondottan zavarni ez a titkolózás és hazugság dolog, de nagyon bíztam abban, hogy ez megváltozik. Persze, ahogy kell bejelentkezett nála az ex-barát is, aki szintén nem örült a mi kapcsolatuknak.

Ennek ellenére akárhányszor csak jött, egyre biztosabb voltam a kapcsolatunk létjogosultságában. A szex csodálatos volt, igazi adok-kapok maraton. A közös programok, bár kevés időnk volt rájuk, mind biztos és stabil boldogságban teltek. Filmezés, közös olvasás, éjszakába nyúló mesék általam, amit teljes odaadással hallgatott és támogatta, hogy írjak, mert megéri :) Turbék! :P Elkísértem állásinterjúra is (Szigetes meló) amit meg is szerzett. Lila köd, yeah!

Majd következett a szomorú, ám reális valóság. Menetrendszerűen érkezett a magány, amit csak ideig-óráig pótolhattak az msn-es / webkamerás átbeszélgetett esték. Beütött a krach: jóbarátommal kezdtünk rádöbbenni, hogy nem lesz időnk befejezni határidőre az eltervezett projectünket, illetőleg mindketten erős financiális gondokkal küzdöttünk. Anyum állapota sajnos nem javult, illetőleg egy rendes állás keresésére irányuló próbálkozásaim is kudarcot vallottak. Újabb mélypont. Illetve egy újabb barátnő jelölt. Újabb problémák, keszekusza, felemás érzelmek. Majd K. is bejelentkezett, hogy engem akar és magyarázzam meg, hogy ki az a lány akivel látott a faluban. Paff. Mégis?

Át kellett értékeljem magamban az életet. Csodálatos távkapcsolat titkolózással és hazugsággal? Na nem. Újabb vadidegen internet jelölt? Kizárva. No de az exbarátnő? Jött a bekattanás: msn-es szakítás L.-el (kiborulás...) második jelentkező finom lerázása, majd sms exnek, hogy fussunk össze, beszéljünk át pár dolgot. Nos itt még tényleg csak a tanácsára volt szükségem és ő ismert a legjobban. Szerettem volna helyretenni a gondolataimat, az életemet. Találkozott velem, láttam rajta, mennyire vágyódik utánam, hogy mennyire vonzódik. Akkor még nem érdekelt, csak szabadulni akartam a keszekusza valóságtól. Sokat sírt, de közölte, hogy jó lesz, lehetünk barátok, mert miért is kéne utálni egymást. Na persze. Másnap este már a kocsmában redbullvodka és rövidtávon ágy és szex . Tettük, ami ment. Körülbelül egy hét kellett, hogy rádöbbenjek, mekkora barom is lettem. Közben lett munkám, anyum jobban lett, figyeltünk rá... És tudtam, hogy K. sosem fog úgy viselkedni, mint L. Nagyon szeretett volna! Mindent megpróbált. De vannak dolgok, amik nem változnak. Ezt közöltem is vele, amitől nagyon kiborult. Nem éreztem jól magam vele, leszámítva az éjszakákat. Volt minden, könnyek, dráma... de nem akartam magamnak, mint szeretőt... taszított ez a gondolat, utáltam magamat. K. itt jobbra el, én pedig végre egyedül.

Dolgoztam, megoldottam a pénzügyi problémákat, jóbaratommal kitaláltuk, hogy projectünk hogyan is lehetne megvalósítható. Az életem kezdett helyreállni. Még jött pár kóbor sms K-tól és L.-től egyaránt. Aztán, hogy nyughatatlan vagyok, az nem kétséges. Rá kellett jöjjek, hogy a szívem (najó agyam is:) sajnos L.-nél leledzik és nem hajlandó hazajönni egykönnyen. Tudtam, hogy a Szigeten fog dolgozni. Nővérem véletlenül hozzájutott néhány vipes ingyenjegyhez. Nem sokat kombináltam. Üzenet L.-nek, hiányzik és mennék. Üzenet vissza, hogy hiányzom és menjek. Öröm és boldogság. Mentem is, persze félve, mit félve: beszarva, hogy most mi lesz, van e szándék? Prodigys napon mentünk ki, előtte való éjszaka delírium, másnap vittem neki reggelit, nagy- nagy ölelés, de jó, hogy itt vagy! Éreztem, hogy elvesztem, láttam rajta is, hogy nagyon boldog, örül nekem. Este eszméletvesztés prodizsájon, utána gyorsütemű józanodás, megvártam, míg végez a pultozással, majd irány az Éj :) Persze jöttek a könnyek, hihetetlenül megbántottam. Beszámoltam arról, hogy mennyire zavart, hogy nem őszinte, hogy kimondottan zavaros héten vagyok túl, de az érzelmeim nem változtak (ááúá..) De engedett, vágyódott. Hajnalig mámorban és nagyon várt boldogságban mindketten. Másnap újra meló, zombiként, de boldogan. Úgy éreztem, most már minden jóra fordul. Meglátogattam vidéken pár napra a Sziget után, piknikeztünk és félve bár, de bevallotta, hogy szeret, bár nem akarta ezt még, mert nagyon fél a jövőtől, de ez a biztos.

Hát persze, hogy nem :D

Ő folyamatosan beszélt az exbarátjával, aki egyáltalán nem rajongott értem, illetőleg iszonyatos mennyiségű sms és telefonhívással zúdította el L.-t. Rólam nem számolt be otthon, nem akart bemutatni, csak a létemről tudtak az ősök (küldtem nekik bort ajándéknak) Persze mit is várhattam? Mindent, ami vele történt megosztotta velem, elmondott, elmesélt. Vagy mégsem? Bíztam. Őt akartam. De mellé pontosan tudtam, hogy az orvosi iskola kezdése nem lesz egyszerű és hogy még kevesebbet fogunk találkozni mint eddig. A kevés kis rendelkezésre álló időt próbáltam hatékonyan megtervezni, persze ez nehéz feladatnak bizonyult. Nagy nehezen még meglátogatott a nyár utolsó hétvégéjén, hogy még egyszer utoljára bizonyítsa, mennyire is kell nekem. Megbolondított :) Minden helyzetben vállaltam, éreztem, hogy ő kell, csak ő. Szemmel láthatóan jól érezte magát, de valami nem stimmelt. A nagy szerelem és érzelmek mögött lappangott valami, ami félelemmel töltött el... Két napra rá, az első sulis élmények után jött a telefon, hogy vége, ezt nem tudja csinálni és szeretne egyedül maradni. Bamm. Egyedül? Pedig egyértelmű lehetett volna a helyzet :) Tanulság? Internet, turbék, távkapcs? Két kissé lelkibeteg ember? Fix szívás. Utólag még pár email és pár fájdalmas telefon után kiderült, hogy az exbarát, bizony nem bír kikerülni L. fejéből és így nem vállalhatja a kapcsolatot velem. Fél, hogy nem lenne hűséges. Tehát felejtésre kellettem, tompítani a szerelmet. Csodás :) Én is kellőképp bizonytalan voltam, így nem haragszom rá ... csak én egyáltalán nem vágyom az exre, csak rá. Bár itt a történet vége, nem mondom, hogy túllennék rajta. Bizton tudom, hogy én megbocsátanék! :P Persze jobb lenne feledni az egészet. Ez 2009 nyár végén volt! Remélem, tanultam az esetből ... (Még nagyokat vicceltünk L-el, hogy írni kéne a Csajok és Pasik szerzőinek egy Köszönömöt! amiért egymásra találtunk. Állítólag semmi sem véletlen! Szóval köszi CSP! A dolog nem rajtatok múlt :)

 

 
30 komment
Címkék: tanulság

A bejegyzés trackback címe:

https://csajokespasik.blog.hu/api/trackback/id/tr381412048

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

o̝͚̣͔̙̜̜̞͉̺̞̬̖̱͉̼͛̑ͧ́̀̓̈́̓̾̇ͭͣ̆͊͌̑m͕̘̻̬̙̟͔̼̳̬̜̪͕͍̫ 2009.10.03. 08:19:37

25 éves, kezdő ápolónő vagyok Lipótmezőn. Ez a sztori az első páciensemről szól, ez volt az első meghatározó élményem eddigi pályafutásom során. A srác nem volt más, mint a többi szellemi sérült, talán csak abban, hogy feltűnően vonzódott az ápolóihoz, orvosaihoz.

Amikor én elkezdtem dolgozni, egy addig ott dolgozó kolléganő elhagyta az intézetet, épp az ő nyomulása miatt. Azt mesélte, hogy a srác folyamatosan próbálkozik kiskutya módjára meglovagolni a combját, a hajába kente testnedveit. Amikor pedig a férfi ápolók végre sikeresen lekötözték, éjszakákon keresztül HISZTIS PICSÁNAK hívta, mert nem engedte neki, hogy rajta élje ki magát.

Reménykedtem benne, hogy a srác mentális betegsége miatt hozzám már nem fog így vonzódni, velem nem így fog viselkedni. Hát rábasztam persze, nem ugyanezt kaptam, de hasonlót. Engem is a szerelmével kezdett üldözni, persze megvolt a lábkúrós sztori is többször... Azt gondoltam, hagyom neki, hogy egyszer a lábamon vonaglás közben kielégüljön, ezt később mindenkinek úgy írta le, hogy milyen baromi jól egymásra hangolódtunk, meg igazi adok-kapok szex volt (merthogy tőlem pl. egy kurva nagy pofont kapott).

Az intézet igazgatója kitalálta, hogy vigyük el a gyogyósokat a kórház Velencei tónál lévő nyaralójába, mert hogy ott majd milyen jó lesz, és persze a mi szabinkat is kiadhatja, úgy hogy közben dolgozunk. Hát kurvajó ötlet volt, mondanom sem kell, hogy ott folytatódott a dolog, ahol lipóton abbamaradt...

Így teltek a napjaim, kezdtem már besokalni, a barátom is mondta, hogy lassan lepattanhatnék a kis fogyi mellől és kereshetnék jobb melót. Picit unhatta már, hogy esténként a lábszáramra száradt spermát spaklizom le a kádban. Az agyi-gagyi persze valamiért az ex-barátomként aposztrofálta a pasimat és basztatott, hogy ne válaszoljak az SMS-ekre amiket küld.

Egyik nap a korábbi kolléganő, aki Z.-t ápolta visszajött meglátogatni volt kollégáit. Na akkor a kis ratyi rendesen bekattant, ahogy meglátta a csajt, rohant oda és elküldte a francba, hogy ő már velem van és a hisztijeit nem bírja elviselni. Mondta neki, hogy legyenek barátok, de szálljon le róla. Na a csaj eddig bírta, fogta kivágta magát a másodikról és kiment a bokája.

Én akkor kezdtem másik munka után nézni, amikor már a szüleimet hívogatta a gyogyós, és azt sérelmezte, hogy őket miért nem mutatom be neki. Amikor pedig végre sikerült új melót találnom - a szigeten - ez a vadbarom megszökött és utánamjött, hozott valami kolerás szendvicset "reggelire" és hazáig üldözött. Folyamatosan valami "project"-ről beszélt amit valami sérült társával akartak véghezvinni, hát akkor értettem meg, hogy a szökés volt az.

Erásss 2009.10.03. 09:43:23

Húúúú ez a sztori baromi hosszú!Egyszerűen nem volt türelmem végig olvasni.A Szigetes melóig jutottam.Valaki legyen olyan kedves és mesélje el a végét!:) Aztán mondom a kommentet is... :P

Igazság Atyja 2009.10.03. 10:16:55

Jó reggelt, jó reggelit!

Úgy jelent meg az oldal, hogy a lipótmezei történethez ugrott, én meg azt olvastam el - azt gondolva, az az aktuális poszt. Megérte! Bazmegbazmeg... :)

Az eredeti túl hosszú, de ha van benne sok ármánykodás és szex, nekifutok annak is.

Kaccwalc (törölt) 2009.10.03. 10:45:28

Sztem jól tetted hogy, léptél az exed mellől, kimozdúltál, találtál vkit akivel nagyon elvagy. Én csak abban érzem a problémát hogy, nem volt túl az ex barátján L, akármennyire is szerette volna veled a kapcsolatot, az hogy otthon mi játszott közre már ne is agyalj rajta. Nem kellett volna visszamenni az ex csajodhoz akármennyire is kérdezte hogy ki aza csaj, már külön vagytok nem tartozol neki magyarázattal. Az elmondottak alapján sztem jól meglettetek volna L-el, de nem rajtad múlt a dolog sztem.

A project haveroddal, remélem nem vmi Dexter sorozatgyilkosos téma :P :D:D

Puncskocka 2009.10.03. 10:52:28

@Erásss: a csaj a régi pasijára vágyott, a srác a csajra, de a vége már annyira zavaros, hogy semmit sem érteni :U

boss888 2009.10.03. 11:22:48

Fuuuu, de baromi hosszú volt...:)) Jó kis történet! Komment nincs, mert még nem bírtam összekombinálni az egészet!:)

vagány csaj 2009.10.03. 11:24:16

@bazmegbazmeg: Honnan jön ez a sok hülyeség??????? Hát ez besza-behu... XD XD XD

Sajnos én is tapasztaltam, hogy az exek nem egyszerűen hagyják nyugodni a szenvedő feleket. Bármennyire is jól érzete magát veled L, és bármennyire is akarta ezt a kapcsolatot, érzelmileg nem volt rá felkészülve, illetve nem volt túl az előzőn. Egyikőtök sem tehetett róla. Még az becsülendő benne, hogy megmondta őszintén, és nem a távkapcsolat megoldó erejében hitt. Mert tarthatott volna két vasat is a tűzben. Veled úgyis csak ritkán találkozott volna...

Ne csüggedj! De az exet felejtsd el! Ami egyszer nem működik, az másodszor se fog! Egyedül, a magad erejéből állj fel! És állítsd be a csajok és pasikon: Budapest! :)
Sok sikert! :)

Erásss 2009.10.03. 12:00:10

@Seemma:
Köszi!Köszi,hogy a lényeget elmondtad! :) Kajak nem volt kedvem végig olvasni,mert akkora kavar ez az egész,hogy nem fogom fel.Vagy lehet,hogy szimplán csak hülyén fogalmaz a csávó!
Aki ilyen hülye,hogy mindig csak az ex után sóvárog,az így járt!
@vagány csaj: "az exet felejtsd el! Ami egyszer nem működik, az másodszor se fog!" Ez így van!Osztom a véleményt!!

2009.10.03. 12:39:45

Túl hosszú a poszt! Felejtsd el minden benne szereplőt (már pontosan nem is tom h 2-3-4), főleg az L-t és a K-t. Amúgy máskor ha ilyen van ne így nevezd el őket, mert a betükből mégjobban kavar lesz, ha nem utal a mondat arra, h melyik melyik. Egész jó kis story, csak hosszú.

csilek recseli 2009.10.03. 12:56:00

Nem volt rendes nevük szegényeknek??

A sztori másik oldalról nagyon ott van:D:D:D

Távkapcs. ennyi bizonytalanságban nagyon nem jó ötlet! Először találd meg magad, meg hogy mit szeretnél... Fiúknál tényleg van ilyen "csak ő kell másra nem is nézek" állapot?

Purpled · http://www.juliusvin.hu 2009.10.03. 13:17:20

Na, én írtam a történetet.

@bazmegbazmeg: ááá hülyére röhögtem magam, ez nagyonnagy :P

@Kaccwalc: a közös project az egy netes játék.

@csilek recseli: Igen, van ilyen. Persze, hihetetlen mi?:D

Aki végigbírta olvasni annak grat.

Purpled · http://www.juliusvin.hu 2009.10.03. 13:20:54

Kiegészítés: Páran írtátok, hogy túl hosszú a történet. Máskor meg az a baj, hogy túl rövid a poszt, nem lehet tudni, hogy ki mit miert tesz. Ez így van, ilyen lett, azt kész.

Erásss 2009.10.03. 15:13:12

@gretil:
És milyen volt Lipótmezőn??? :D
Sorry,de gőzöm sincs kinek higgyek: Neked vagy az ápolónőnek! :D

Erásss 2009.10.03. 16:55:45

@gretil:
A kérdésemre viszont nem válaszoltál.Voltál Lipótmezőn vagy neeem?Már nagyon kíváncsi vagyok ám... :D

Purpled · http://www.juliusvin.hu 2009.10.03. 18:44:58

@Erásss: Egyszer jártam arra kocsival. Lehet ott hibáztam el mindent? :)

o̝͚̣͔̙̜̜̞͉̺̞̬̖̱͉̼͛̑ͧ́̀̓̈́̓̾̇ͭͣ̆͊͌̑m͕̘̻̬̙̟͔̼̳̬̜̪͕͍̫ 2009.10.03. 19:00:12

@gretil: örülök, hogy te is poénra veszed, nem akarok beletiporni senkibe, csak néha kiömlik belőlem a dolog és két kézzel osztom az eszet.. :)

@vagány csaj: így születtem, változni már nem fogok:)

vagány csaj 2009.10.03. 19:57:39

@bazmegbazmeg: Nem is kell! Így vagy jó ahogy vagy! Ha nem lennél ki kéne találni! :P :)
Asszem imádunk! :)

o̝͚̣͔̙̜̜̞͉̺̞̬̖̱͉̼͛̑ͧ́̀̓̈́̓̾̇ͭͣ̆͊͌̑m͕̘̻̬̙̟͔̼̳̬̜̪͕͍̫ 2009.10.03. 20:09:21

@vagány csaj: remélem a bloggazdát sem zavarja a cinikus stílusom :) de ha igen, akkor majd egy jövőbeni blogtalálkozón rektálisan penetrál egy söröskorsóval..

csillag× 2009.10.03. 22:34:16

@bazmegbazmeg: asszem Téged megtartunk.. :D (bár ez kicsit néhol alpári volt, de elmegy) :D
Örülök, h megszólalt a posztoló is :) és, h nem vette a szívére Bazdmeg agymenését :D

Devil2 2009.10.03. 22:36:36

Ez tényleg hosszú lett, viszont teljesen életszagú. Úgy látszik hogy a "nagyérdemű" jobban szeret tündérmeséket olvasni... végül is ha nem így lenne, akkor nem jönne ide senki...

min0rity r3port · http://m0r3.blog.hu 2009.10.03. 23:50:27

Csak átfutottam, de eléggé sematikus. Talán annyi a feltűnő, hogy ma ez a sztenderd, oda-vissza, jobbra, balra. Nem tudom, én milyen világban élek, de a környezetemben úgy basszák ki az ilyet, mint macskát szarni. Mijafaszez, bohócképző? Az élet rövid. Ki ér rá magából hülyét csinálni?

Gáz egy emléket vitt magával, az ilyennel íkhülye, aki kezd.

Panni CsP · http://csajokespasik.blog.hu 2009.10.04. 07:44:07

szóval kicsit tényleg hosszú és csapongó de, azért élvezhető - minthogy többen írtátok, hogy tetszett. Apró popó Lipót: Tudtátok, hogy Ferenc József idejében még Magyar Királyi Országos Tébolydának hívták? Szerintem sokkal ütősebben hangzik, mint az "Országos Elme- és Ideggyógyintézet" bár így se mennék oda wellnessezni...

Libelle · http://penzeszsak.blog.hu/ 2009.10.04. 16:40:29

Miért kell az ex-ekkel újra és újra megpróbálni? Ami egyszerre nem működik, másodszorra sem fog. Csak a káposzta jó melegítve. Ezt a történetet bazmegbazmeg első hozzászólása miatt volt érdemes elolvasni :)

2009.10.04. 19:38:54

@Libelle: Teljes mértékben igazad van, csak a káposzta jó felmelegítve. Sztem általába az emberek 90% átesik azon h hátha az ő kapcsa a kivétel, de valljuk be őszintén, h általába mind belebukunk. Jó reménykedni, h hátha... dehát ez van. Ha már tanultunk 1x remélhetőleg többet nem megyünk bele. Bár sztem vannak annyira naivak akik többszázszor próbálkoznak mielőtt rájönnek erre. Ha rájönnek. :)

Glg 2009.10.05. 10:44:04

@bazmegbazmeg: ez túl hosszú :)

Az legnagyobb hiba az ex visszafogadása volt. Jó a sztori mert öszinték voltak a felek-lám érzelmi vivódás létezik a másik átbaszása nélkül is (vagy csak nem derült ki). Ez tipikus történet a körülmények összeesküvésére. Talén a ha a csajjak egy helyen laktatok volna minden másképp alakul.

juccccc 2009.10.07. 21:55:08

hosszú-hosszú de a bazdmegbazdmeg kommenttel megérte elolvasni:DDDD így már érthető:)

(am így kicsit olyan mint a szeretni bolondulásig film)
süti beállítások módosítása