„3 hónap múlva Attila kirúgott azzal a szöveggel, hogy a próbaidőn belül indoklás nélkül elbocsáthatja azt, aki nem jól teljesít” – nehéz a munkakeresés, de ha egy nő mégis megcsíp valamit, lehet, hogy őt is megcsípik hamarosan. Mai Levélírónkat felveszik egy cipőboltba, ahol hamar rálőcsölnek minden melót, majd azzal küldik el, hogy nem végezte jól a rabszolgamunkát. Egy dolgot tényleg nem csinált: nem hajolt be a főnöknek.
Sziasztok! Ez egy tipikusan olyan történet, ami mindig mással esik meg, sosem veled. A sztorinak két főszereplője van, én és a segg főnököm. Az egész 2010 közepén játszódik. Állást kerestem és a sok csalódás után gondoltam egy merészet, elmentem egy plázába, lesz, ami lesz-alapon, és befordultam az első boltba, ahol eladót kerestek. Ez egy cipőbolt volt: nem volt más választásom, ha még abban az évben pénzt szerettem volna látni. Az üzletben egy alig 30 éves srác a boltvezető, aki két fiatal csajnak, meg egy öregebb nőnek dirigál. Az utóbbinak lazán beszól, ugráltatja, szóval az első benyomás nem volt túl hízelgő.
Jövő héten jöhetek próbanapra. Hamarosan megegyeztünk 3 hónap próbaidőben. Jól van, nem lesz rám panasz – én jó kislány akartam lenni, de kihoztak a sodromból. A főnök (legyen Attila) egyik este, zárás körül megkérdi, meghívhatna-e a lenti bárok valamelyikébe egy italra. Mondom, nem, mert sietek haza. 4 nap múlva megismétlődik a dolog, csak most a seggemre is teszi a kezét. Nem – mondom, nem érek rá. Sietek haza, hogy elfeledjem ezt a rohadék magabiztos mosolyt, amivel tapizás közben kitüntetett. A harmadik próbálkozásra pár hét múlva került sor, de már jóval kitartóbb volt, alig bírtam lerázni, de végül sikerült. Randira hívott 3x, majd a próbaidő lejárta után kirúgott. Nem volt dráma, szelíden félrehívott és boci szemekkel újságolta el, hogy mennyire sajnálja. Miért? – kérdezem. Arra hivatkozott, hogy a 3 hónapos próbaidő alatt nem teljesítettem az elvárásokat. Aha. Na, itt felröhögtem: max. nála nem teljesítettem jól, ez igaz, a boltban viszont két hét múlva volt, amikor én vittem az üzletet, kasszáztam, nyitottam-zártam, ellenőriztem a készletet, takarítottam, kiszolgáltam, amíg a két fiatal pina egymással röhigcsélt, az öreglány meg úgy tűnt, hogy alszik, néha azt hittem, meghalt. Szóval 3 hónap múlva Attila kirúgott azzal a szöveggel, hogy a próbaidőn belül indoklás nélkül elbocsáthatja azt, aki nem jól teljesít. És ez nem egyedi történet. Fogtam magam, leléptem. Amúgy a munkakeresésről: szeretnék elmenni ebből az országból, mert itt semmi sem működik. De hogy hepiend legyen: jelenleg közepesen rossz munkám van, és nemrég egy jó pasira is szert tettem, aki nem tapival indította a randi kérést. Ria.
