Az együttlétek után a csaj nem bújós, vagy ágyban punnyadós, felöltözik és mint aki elintézett egy ügyet, gyorsan távozik. Az utcán nem engedi, hogy megfogja a pasija a kezét, vagy akár csak arcon csókolja találkozáskor vagy búcsúzáskor. Biztos, hogy ez egy mély kapcsolat?
Ha esetleg nem tudtad: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal, ez itt a hozzá kapcsolódó párkapcsolati blog, nem csak a társkeresők történeteivel. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
Hello,
A barátnőmmel négy hónapja vagyunk együtt. Tervezni még nem tudok, és ahogy haladunk, egyre inkább nem is látom értelmét. Egy ideje magányosnak érzem magam, mintha nem is lenne ő. Hetente legalább kétszer találkozunk, de mindig én hívom. Ha ráírok válaszol ugyan, de magától sosem írna. Mondhatnátok, hogy persze, mert nem is szeret, vagy más faszija van, csakhogy az ágyban nem ezt érzem, még sosem volt ilyen jó senkivel, kíván, akar és szeret. Ezt nem lehet megjátszani. És persze az is benne van a pakliban, hogy bennem csapódik le csak így ez az egész, és az én dolgom keresni a másikat minden körülmények között.
Mégis úgy érzem, mintha csak én akarnám ezt az egészet, és jobban szeretem, mint ő engem. Komolyabban veszem. Nehezen indult az elején, sokáig csak barátkoztunk és eljártunk olyan helyekre, amik mindkettőnket érdekelnek. De a tempó lassú volt. Én többet tettem bele. Úgy hivatalosan négy hónapja mondhatom, hogy együtt vagyunk. A szülőknek való bemutatás még korai lenne, akármelyik oldalt tekintve, nem is ez a szándékom, csak legalább az irányt látnám.
Én voltam az elején, aki azt mondta, hogy most már komolyabban is hozzáállhatnánk, ő meg nem ellenkezett. Mintha ez neki megszokott dolog volna.
Szex után nem bújós, vagy ágyban punnyadós, felöltözik és mint aki elintézett egy ügyet, hamarosan hazamegy (egyszer úgy, hogy el sem köszönt tőlem). Az utcán nem engedi, hogy megfogjam a kezét, vagy akár csak arcon csókoljam találkozáskor vagy búcsúzáskor. Én dobok be ötleteket, ő meg rábólint. Azt kérdezném meg, hogy ez ebben a szakaszban normális és később majd megváltozik mindez? Vagy benne lehet valami gátlás? Nem gondolkodik kettőnkről komolyabban a jövőben? Én szeretnék vele tervezni, csak így nehéz.
